Vörös Viktória: AGAPÉ
Térj be a bántott terekből
erre a vacsorára
̶ habár reggel van
de ez az egyetlen név
ami mentesít a test vétkétől
pusztító erőktől
önösségtől
Középen tál
ajánlja fel evilági étkét
egy lelkibb ajtó nyitására
Bolygó gondolat
most leül a padkára
és minden mozdulat
japán teaszertartás tánca
kínai teaház békéje
Zöld itt az ablak
a kisimított terítő
——– a sarjadó étvágytalan vágy
—————–beteljesíteni az üzenetet
Illusztráció: Ch. Toyohara
Ezek is érdekelhetik!
Pintér Ferenc: „Akkor a legszebb” (haikuk) →
Bánki Éva: Infinitív (versek) →
Kelemen Lajos: Karácsonyra →
