Magyar Miklós: Az öt érzékszerv festőzsenik szemével
Az ókorban és a középkorban a liturgia, az irodalom, a filozófia és a zene kitüntetett szerepet tulajdonít az öt érzékszervnek.
Az akasztásra ítélt François Villon kegyelmi kérvényt nyújtott be, amire 1463. január 5-én jött meg a válasz, amelyben a költőt felmentették. Még ugyanezen a napon túláradó boldogsággal megírja a Hálaadó ének a felséges kúriához című versét, amely így kezdődik:
Öt érzékem – orrom, fülem, szemem,
Ajkam, s tapintó ujjaim begye –
Amennyi ép tag csak van testemen,
Háláját ama Szék elé vigye!
Az alábbiakban két festménysorozatot mutatok be, amelyeket a festészet történetének legnagyobbjai közé számító művészek alkottak.
Jan Brueghel és Pierre Paul Rubens: Az öt érzékszerv allegóriája
Rubens: Jan Brueghel és Pierre Paul Rubens: Önarckép
Az öt érzékszerv allegóriája Jan Brueghel és Pierre Paul Rubens 1617-1618-ban, Anvers-ben készített festménysorozata. A képeket Ausztriai Albertnek és feleségének, Spanyol Izabellának szánták, akik a Spanyol Németalföld uralkodói voltak a korban. A képek egy idealizált főhercegi udvart ábrázolnak, a politikai és kulturális életben betöltött szerepét, bemutatva műremekek, fegyverek, tudományos tárgyak gazdag gyűjteményét. A festőket az öt érzékszerv középkorra visszanyúló ábrázolása inspirálta, többek közt A hölgy az egyszarvúval című falikárpit-sorozata.
A látás allegóriája című festmény nőalakja egy műgyűjtő galériájában szemlél egy képet, körülötte festmények, antik mellszobrok sokasága látható.
A látás allegóriája
A hallás allegóriáján egy lanton játszó nő látható hangszerek között. A galéria három hatalmas, ívelt ablakán át Ausztriai Albert és Spanyol Izabella nyári rezidenciája, az 1794-ben lerombolt Mariemont kastély tűnik fel. A hallásra a hangszereken kívül papagájok, egy éneklő gyermek, a háttérben pedig zenészek és énekesek is utalnak.
A hallás allegóriája
A szaglás allegóriája című festményen egy meztelen nő ül virágok között. A háttérben egy táj, épületekkel és madarakkal, állatokkal. A festményt 2012. január 26-án más értéktárgyakkal együtt a belgiumi La Hulpe nevű városban, egy műgyűjtőtől ellopták. Annak ellenére, hogy az Interpol is nyomozott az ügyben, a tolvajnak máig sem bukkantak a nyomára.
A szaglás allegóriája
Az ízlelés allegóriája egy lakomát ábrázol, ahol a gasztronómia valamennyi ínyencségét felvonultatja a festő: ételek, italok, szárnyasok, halak, rákok, languszták, gyümölcsök, a legapróbb részletekig élethű ábrázolásban. Az asztalnál ülő nő előtt nyitott osztrigák egy tálon. Mint ismeretes, az osztriga szexuális vágyfokozó, a középkori szimbolikában erotikus konnotációval bír. Ezen a festményen puttó helyett egy szatír szerepel, aki a mohóság bűnére csábítja a nőt.
Az ízlelés allegóriája
A tapintás allegóriája egy hölgyet ábrázol, aki egy puttót ölelget, pompás harci felszerelésekkel körülvéve.
A tapintás allegóriája
A látás és a szaglás allegóriája
Itt Brueghel együtt ábrázolja a látás és a szaglás allegóriáját. Egy festményekkel és virágokkal teli palotában egy angyalka a piros ruhába öltözött nő felé nyújtja a szaglás allegóriáját, egy virágcsokrot. A kék ruhás hölgy egy másik angyalka által tartott tükörben nézi arcmását. A képen látható valamennyi állat kapcsolatban van a szaglással és a látással. A kutya a kifinomult szaglást, a cibetmacska a bűzt szimbolizálja.
Jan Brueghel: A szaglás és a látás allegóriája
*
Rembrandt Harmenszoon van Rijn: Az öt érzékszerv
Rembrandt: Önarckép
1624-ben Rembrandt csupán 19 éves volt, amikor öt képből álló sorozatát, amely az öt érzékszervet ábrázolja, megfestette. A fiatal művész sok iróniával mutatta be korának groteszk figuráit. Ezeket a képeket Rembrandt 21×18 centiméteres tölgyfalapokra festette. Mindegyik festményen három alak látható. A sorozat ötödik darabját, Az ízlelést mind a mai napig nem találták meg.
A látás
Egy házaló árus egy szemüveget mutat egy idős házaspárnak. Az árus arca ravaszságot tükröz, míg az idős embereké az együgyűséget, a hiszékenységet. A művészettörténészek szerint Rembrandt egy holland kifejezést karikíroz: „szemüveget ad el valakinek”, ami azt jelenti, hogy becsap valakit.
A látás
A hallás
Egy férfi és idős szülei énekelnek. Ez a kép holland közmondásokra utal, miszerint a fiatalok hangja erős, míg az időseké bizonytalan.
A hallás
A szaglás
A képen egy idős nő ammóniával átitatott kendővel próbál feléleszteni egy elalélt férfit, miközben egy felcser figyeli őket. Az eltűntnek hitt festményt 2015-ben egy elhunyt házaspár gyermekei találták meg a család New Jersey-i házának alagsorában. Ez Rembrandt egyetlen képe, amit RHF monogrammal szignált, azaz „Rembrandt Harmensoo fecit” = Rembrandt, Harmen fia készítette.
A szaglás
A tapintás
A képen egy felcser látható, aki mellett segédje tartja a gyertyát egy sebészi művelethez, aminek célja, hogy eltávolítson a beteg fejéből egy követ, ami fejfájásait okozza. Rembrandt itt ismét egy holland kifejezésre utal: „elvág egy követ”, ami megint csak azt jelenti, hogy becsap valakit. Feltételezik, hogy a felcser modellje a művész apja volt.
A tapintás
1916. szeptember 16-án Oxfordban, az Ashmolenan Múzeumban először állították ki a különböző helyeken őrzött négy képet. A hiányzó Az ízlelés című festmény helyére a rendezők egy üres képkeretet függesztettek ki, a nézők pedig „megfesthették” az ötödik képet.
Illusztráció: Hans Makart: Az öt érzék (Die fünf Sinne: Tasten, Sehen, Hören, Riechen, Schmecken)
Ezek is érdekelhetik!
Csak ülünk, és cseve… – csetelünk. Ceca Georgieva és Lévai Nóra beszélgetése →
Szepes Hédi: EMBEREK, BÁLVÁNYOK, KRISZTUSOK az Etyeki Műhely Galériában (Nagy Bertalan-kiállítás) →
Wehner Tibor: A SZEMLÉLŐDŐ KÉPSZEREPLŐK ÉS A KÉP-SZEMLÉLŐK* →
