Hanne Bramness: Ének szavak nélkül, Az első hó
(A KORTÁRS NORVÉG KÖLTÉSZET HAVA – 26.+1 nap)*
*Májusi, huszonhat napon át jelentkező sorozatunkhoz
– a napokban érkezett – kiegészítésül
(a szerkesztőség)
Ének szavak nélkül
A huzatos falu házban, bujkáló
téli fényben figyelem a kislányt.
Összeszorított szájjal papírja fölé
görnyed és fest. Kedves arcán
fény villan egy részleten, később
árny suhan át homlokán és állán,
bujkáló téli fény. Vörös napot fest,
fekete glóriát, öbölben lubickolókat.
Arany, okkersárga, opálkék színek.
Szavak nélküli emlékutazás.
Rajza a sötétben is világít
papírlap vitorlázik az asztalon.
A remény történetéről című verskötetből (Cappelen Damm, Oslo 2017)
Az első hó
Ég felé fordulnak a gyermekfejek
tátott szájjal hópihékre vadásznak.
Azt ragyogja arcuk, legyünk boldogok
de a boldogság nem kopírozható.
Ugyanoly nehéz megragadni, mint
az utca fekete tükrén szétpattanó,
az idő sötét vizein olvadó havat.
Boldogság, mint stratégia, tévút.
Egy mosoly előcsalogatható, hely
ne jusson keservnek. A szavakat lehet
csűrni-csavarni. Gyermekarcról sugárzó
mosoly átélése nem elhatározás kérdése.
A Hó a múzeumban című verskötetből (Tiden Norsk Forlag, 2021)
A szerző engedélyével válogatta és fordította: Kovács katáng Ferenc
Hanne Bramness (Fotó: Thomas Kolbein Bjørk Olsen)
Hanne Bramness 1959-ben született Oslóban. Norvég költő és műfordító. 1983-ban debütált a Korrespondanse (Levelezés) című versgyűjteményével. Utóbbi kötetei: Den ukjente (Az ismeretlen), versek 2015, Fra håpets historie (A remény történetéről), versek 2017, Håp bygger huset (Remény építi a házat), próza 2018, Snø på museum (Hó a múzeumban), versek 2021. Angol, kínai és japán verseket fordít. Angolra, spanyolra, franciára és hindire fordították. A Svéd Akadémia a Dobloug-díjjal tüntette ki. A kortárs norvég líra egyik legeredetibb képviselője.
Illusztráció: “Norvég vershónap”
Ezek is érdekelhetik!
Knut Ødegård: Vihar, A fölöslegesek →
Gunnar Wærness: felügyelet, birodalom →
Ingrid Storholmen: Vadorzótörvény (cím nélküli versek) →
