Magyar Miklós: Edouard Manet és Pablo Picasso reggelije a szabadban
Edouard Manet: Reggeli a szabadban
1863-ban Manet két festménye lett botránykő: Olympia és Reggeli a szabadban. Az 1863-as Szalonban nem kerülhettek bemutatásra. A nagyközönség mégis láthatta a festményeket, mivel III. Napóleon megengedte, hogy a visszautasított képeket is meg lehessen nézni. A hely Az elutasítottak szalonja nevet kapta.
A 208×265 centiméteres Reggeli a szabadban című festményen egy meztelen nő szerepel két felöltözött férfi társaságában, a háttérben egy lenge tunikában fürdőző nővel. A meztelen nőt Manet kedvenc modelljéről, Victorine Meurent-ről mintázta. A mellette ülő férfi Ferdinand Leenhoff, Manet sógora, míg a másik férfi Gustave Manet, a festő testvére. A háttérben fürdőző nő modellje Alexandrine, Émile Zola felesége.
Manet: Reggeli a szabadban
III. Napóleon kijelentette, hogy a festmény merénylet a szemérem ellen, a nagyközönség pedig értetlenül állt Manet műve előtt. Mivel magyarázhatók ezek a reakciók? Maga a művész volt a legjobban meglepődve, hisz saját elmondása szerint csupán modernizálni akarta a klasszikus témákat. Valóban, a Reggeli a szabadban mintája Marc-Antoine Raimondi 1515 körül keletkezett Parisz ítélete című metszete volt. A kép jobb alsó sarkában lévő három alak ugyanabban a pózban látható, mint Manet festményén.
Marc-Antoine Raimondi: Parisz ítélete
Maga a meztelenség nem okozott volna botrányt, hisz Manet előtt számos kortársa festett meg meztelen nőket. Elég említenünk Gustave Courbet 1862-ben, egy évvel a Reggeli a szabadban előtt keletkezett és Manet Olympiáját inspiráló képére. A Meztelen fekvő nő című festményről van szó.
Gustave Courbet: Meztelen fekvő nő
Manet festményén a meztelen nő mintha éppen a vízből lépett volna ki, és ült volna fesztelenül a felöltözött férfiak közé, akik ezen szemmel láthatólag egy cseppet sem lepődtek meg. A nézők szemében ez egy erotikus kép volt, ami sértette a kor ízlését. Ráadásul úgy tekintettek a képre, mint a reneszánsz előzmény megcsúfolására.
Pablo Picasso: Reggeli a szabadban Manet festménye nyomán
Picasso először 1954-ben készít négy rajzot Manet festménye nyomán. Egy vázlatfüzet fedelére írja: „Első rajzok a Reggeli a szabadban-hoz”. Az alábbi rajzon Manet festményének alakjait ábrázolja.
Picasso 1954-ben készített rajza Manet festménye nyomán
Picasso átveszi Manet négy szereplőjét, Victorine-t, a társalkodó férfit, az ülő férfit és a fürdőző nőt, de nála ez utóbbi kerül az előtérbe, és a szereplők felcserélik helyüket, megváltoznak. A meztelen Victorine hol sovány, hol kövér. A társalkodó férfi mindenütt jelen van botjával.
Reggeli a szabadban
1960-ban Vauvenargue-ban több olajfestménye született Manet képe nyomán. Picasso, Cézanne nagy csodálója 1958-ban megvásárolta Vauvenargue kastélyát, amely a Paul Cézanne által oly sokszor megfestett Sainte-Victoire hegy lábánál található. Picasso kívánsága szerint a kastély kertjében temették el első feleségével, Olgával együtt.
Vauvenargue kastélya
Reggeli a szabadban. Vauvenargue, 1960
1961-ben Mougins-ben is több festményt készít Manet nyomán. Mougins-be azután költözik, hogy megházasodik utolsó feleségével, Jacqueline Roque-kal, 1961. március 2-án. A Cannes-hoz közeli házban halt meg a festő 1973-ban.
Picasso utolsó háza Mougins-ben
Reggeli a szabadban. Mougins, 1961
A Picasso-Manet történet utolsó epizódja az 1970. április 5-én készült rajz. A művész ekkor nyolcvankilenc éves. A kép címe: Lábatlan festő műtermében a „Reggeli a szabadban” festése közben. A bal oldalon egy nő (Picasso felesége, Jacqueline) áll a kép mellett. A festő és a nő egyaránt a képet nézik.
Lábatlan festő műtermében a „Reggeli a szabadban” festése közben
1962-ben a stockholmi Modern Múzeum kertjében elhelyezik Picasso betonszobrait, amelyeket ugyancsak Manet festménye ihlettek. Picassónál minden alak „meztelen”. Az anyag súlyossága dacára a szobrok a könnyedség látszatát keltik. Ami még érdekesség, hogy a művész külön-külön mutatja be Manet festményének szereplőit.
Picasso szobrai a múzeum kertjében
Illusztráció: Le Déjeuner sur l’herbe
Ezek is érdekelhetik!
Baán Tibor: Vázlat Halmai Tamás újabb köreiről →
Baán Tibor: Miniatűrök →
P. Gábor Mózes: A rejtőzködő →
