Magyari Barna: Rímektől zörög a párna (két vers)
Rímektől zörög a párna
hálóinged zubbonyában
szívemnél masíroz az éj
neved dúdolják sejtjeim
ricsajt mímel a szenvedély
nagy rücskös remények között
a jövő bimbóját lesem
betűket izzad a mondat
már meg sem lepődöm ezen
a vágy nyugodt szalonjában
csókokat horgol az ajkunk
ingaként kileng pár génünk
az öröm hintázgat rajtunk
inger kofferünkből kilóg
a boldogság bársonyszárnya
s ketten aludni megyünk hol
rímektől zörög a párna
Versláb ázik a szeszben
ürülget a szívem
tele kéne szedni
csókjaid nyomától
elmúlik a semmi
mosolyod cirógat
mint cicát a gazda
s széthullott kedvemet
mind összeragasztja
kering minden szóban
zöld a csoda vére
hangsúlyból evezni
van itt jó pár féle
agyam filmjeiben
szószínészek járnak
varázsodból hoznak
anyagot a gyárnak
csillag-tojásokon
kotlik a nagy este
s verslábam sebeit
áztatom a szeszbe
Illusztráció: Versinga (Rímektől zörög a párna)
Ezek is érdekelhetik!
Pintér Ferenc: „Akkor a legszebb” (haikuk) →
Bánki Éva: Infinitív (versek) →
Kelemen Lajos: Karácsonyra →
