Wisława Szymborska: Vermeer
Amíg az a nő a Rijksmuseumból
a festett csendben összpontosítva
nap nap után
a kancsóból a tálba önti a tejet,
addig a Világ
nem érdemli meg a világvégét.
(A 2009-es Tutaj c. kötetből.)
Fordította: Tillinger Gábor
Wisława Szymborska (1923–2012) Lengyel költőnő, esszéíró, irodalomkritikus és műfordító. 1996-ban ő kapta az irodalmi Nobel-díjat, de emellett számos rangos kitüntetésben volt része. Első verseskötete 1952-ben jelent meg. Teljes életműve hozzávetőleg 350 versből áll, ami ékes bizonyítéka annak, hogy a „minőség” és a „mennyiség” nem állítható párhuzamba – mint azt sokan gondolják. Verseiből több mint 40 nyelvre fordítottak már, érdekes azonban megjegyezni, hogy teljes életműve fordításban csak néhány nyelven érhető el, és ezek közül is kiemelkedő a svéd, Anders Bodegård nagyszerű fordításainak köszönhetően. Magyar nyelven Csordás Gábor válogatásában megjelent kötetek kitűnő fordításai révén élvezhetjük verseit.
Illusztráció: Melkmeid / Het Melkmeisje (Vermeer)
Ezek is érdekelhetik!
Rainer Maria Rilke: Alkésztisz, Hetéra-sírok →
Jasminka Domaš: Utazások topográfiája (versek)* →
Thomas Möhlmann versei →
