Káplár Anna: Esőnek
Hallod?
A fonnyadó ősz
Könnyei koppannak
az ezüstös eresz
peremén.
Hallom.
Most olyan,
Mintha bennem
is fonnyadna valami
pedig üres vagyok.
Az égboltra
fehér ködöt
lehelnek
az alkonyok.
Színfoltjaiból
összerakom az arcod
Eső utáni
Illata lesz
a földnek.
Kopogtatsz majd,
És nem
hiszlek esőnek.
Fölszáradsz majd,
És nem
hiszlek esőnek.
Káplár Anna a 2021-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott alkotója
Illusztráció: “Alkonyköd” (fh. I. Levitan-részlet)
Ezek is érdekelhetik!
Szederkényi Éva Kata versei* →
Takács Nándor: Az ősök hagyatéka (versek) →
Hegyi Botos Attila: Szikrázó habok. Ant’issa tűzkövei →
