Inger Elisabeth Hansen: Az Istenek szájmosási rituáléja (három vers)
(A KORTÁRS NORVÉG KÖLTÉSZET HAVA – kilencedik nap)
Az Istenek szájmosási rituáléja
Egykoron, mielőtt az istenek üdvözölték volna egymást
kimosták a szájukat, ezért leginkább egy folyó mellett
találkoztak, egy folyó által kijelölt határon, s mielőtt
megszólaltak volna, kimosták szájukat a folyó vizével
egymást üdvözölve szájukban egyazon folyó vizével
A messziről jöttek és a közelről jöttek, szájukban egyazon
folyó vizével kezdtek diskurálni, mert egykoron, kik
időnként találkoztak, tudták egymásról, hogy szájukban a
legutóbbi találkozásuk óta rengeteg mocsok halmozódott fel
ezért volt hát ez a folyó melletti rituálé, kimosták az istenek
szájukból a felgyülemlett temérdek sértegetést
Kérdezd az egeret
Az egér nem fél többé a macskától. Hogy miért?
A macska gyomrában felszaporodó parazita megmérgezi
az egeret, ez hát az oka, hogy elveszti félelemérzetét
nem kerüli többé a macskát. Nem fél a macskától
Igazságtalanság az egérrel szemben, de hadd higgyék
hogy bátrak, s nem áldozatok. Jobb így az egereknek
Albatrosznak lenni vagy nem lenni
Albatroszt ne ölj!
hagyd a szélben elpusztulni
a transzóceáni albatrosz nem harcol
a szél ellen, elpusztul a szélben
Ha megölsz egy albatroszt, rád ül az átok
tarkón ragad, lehúz a mélybe
állítják az öreg tengerészek
tudják, hogy egy albatrosz megölése
szerencsétlenséget hoz
az albatrosz lehúzza a hajót
a mélybe, a tenger fenekére
Ha hirtelen irányt vált a szél
elpusztul benne az albatrosz
minden a szél meglovaglásáról szól
az albatrosznak saját révkalauza van s ott landol
ahol egy elszabadult toll magától is lepottyanhat
csak az albatrosz képes erre, benne a révkalauz
a legmegbízhatóbb memóriakalauz
tudják az öreg tengerészek, ha megváltozik a szélirány
megtelik a tenger, másként folynak a folyók, mint azelőtt
Az albatrosz agytérképén Atlantisz továbbra is létezik
átrepül Atlantisz felett, mint annak idején
s erre csak az albatrosz képes
Mióta viselkedik az albatrosz másként, mint szokott
mikor felejtette el azt, amit csak az albatrosz tudott?
Mióta akad horogra, pusztítja magát a zsinegen, mióta
lett a jövedelmező vontatóhalászat hulladéka?
Jó kérdés: mikor veszett ki az albatrosz az albatroszból?
Mikor kezdett az albatrosz természetellenesen pusztulni?
Mióta hibázik? Mióta téveszti össze a táplálékot
a műanyaggal? Mi okozta a fordulatot, hogy kényszeres
ripofág lett, mióta emészt szemetet?
Hány méter műanyag lehet az albatrosz beleiben?
Láttál már egy kibelezett albatroszt? Mióta
szemétfüggő, önpusztító, mikor vesztette el ösztönét?
Mióta kereng a tengereken felhalmozódott műanyagsziget
– Atlantisz – fölött, memóriáját vesztve körbe-körbe?
Fordította Kovács katáng Ferenc
Inger Elisabeth Hansen (Foto: Thomas Brunn, Aschehoug Forlag)
Inger Elisabeth Hansen 1950-ben született Oslóban. Költő, műfordító. Oslóban és egy ideig Mexikóban járt egyetemre, majd az Oslói Egyetemen spanyol nyelvű irodalmat oktatott. A Norvég Írószövetség elnöke volt, s egy ideig az Irodalmi Tanács tagja. 1976-ban jelentkezett első verskötetével (Det er nå det er like før, Forfatter Forlaget). 2004-ben összegyűjtött versei jelentek meg (5 x Hansen. Dikt i utvalg – Aschehoug, 2004). Juan Gelman, Castellanos, Julia de Burgos és César Vallejo verseit fordította. 2004-ben Norvégia jelöltje volt az Északi Tanács Irodalmi díjára. 2015-ben megkapta a Kritikusok díját. 2016-ban a költészet világnapján elnyerte a Vindtorn-díjat. Az Å resirkulere lengselen, avrenning foregår (Aschehoug Forlag, 2015) című kötetéből válogattunk.
Illusztráció: “Norvég vershónap”
Ezek is érdekelhetik!
Hanne Bramness: Ének szavak nélkül, Az első hó →
Knut Ødegård: Vihar, A fölöslegesek →
Gunnar Wærness: felügyelet, birodalom →
