Pedro Carmona-Alvarez: Alvási kísérletek
(A KORTÁRS NORVÉG KÖLTÉSZET HAVA – ötödik nap)
Alvási kísérlet I.
A nyár sugarain lebegek súlytalan
fehér levelet kapok, ez áll benne:
haldoklik a kedvesem
én pedig éljek tovább
s ez is: kedvesem kutyája
örökké a homályos ablakban
várja majd vissza a gazdáját
vinnyogás:
mint kőfejtés sivítása
üresség:
mint láb nélküli cipő
hiány:
mint távolodó madár
Alvási kísérlet II.
Mutatványtár:
a kakas diadala
a holló gyásza
a medve dühe
a sas méltósága
a hangya előrelátása
a róka csalafintasága
a nyúl gyávasága
a bárány alázata
a denevér ragaszkodása
Úton
az állati és az isteni között
átfeszített hídon
karmaiba zár az őrület
Nekem is kell néha aludnom
hangokat hallok
Az én hangom
Annak kellene lennie?
Alvási kísérlet V.
Ha kivágom egy állat szívét
jelentheti-e azt, hogy megmentek
egy eltűnt kislányt?
Ha áttetszőek a madarak
jelentheti-e azt, hogy valami
baj van a szememmel?
Ha néma csendben ülök az erdőben
és meghallom egy ág reccsenését
jelentheti-e azt, hogy katona lettem?
Ha a halálára gondolok
s hogy a kutyája fehér és megveszett
jelentheti-e azt, hogy nem fog megtörténni
vagy mindentől függetlenül mégis?
Nem
mondja az ellenségem
Te itt maradsz
Alvási kísérlet XIII.
Van egy kutyám, a lábamnál alszik
Felébredek, megkérdezem:
Mire avatottak az állatok?
Előfordul, hogy fénylő kentaurt látok
Egy szép napon megdöglik a kutya
kezem egy akármilyen szíven tartva
megszállottan futkosok
A kutya, a döglött kutya
a padlódeszkák alatt
A szertartás a zárt szájak szimfóniája
Mennyibe kerül egy korporsó?
Fordította: Kovács katáng Ferenc
Pedro Carmona-Alvarez (Foto: Eva Lene Gilje Østensen, Kolon forlag)
Pedro Carmona-Alvarez 1972-ben született Chilében. 10 éves volt, amikor apja politikai tevékenysége miatt családja Argentínába, onnan Norvégiába menekült. A Bergeni Írásművészeti Akadémián végzett. 1997-ben debütált a Helter (Hősök) című verskötetével. Azóta két regénye, egy esszé- és hét verseskötete jelent meg. A Vagant című irodalmi folyóirat szerkesztője. Több hangszeren játszik, dalszövegeket ír, énekel. 2005-ben a Sult-díjat, 2010-ben a Kritikusok díját nyerte el. Korábban a Napút, a Nagyvilág s az Irodalmi Jelen folyóiratban jelentek meg magyarra fordított versei. Az itt közölt írásai a legújabb kötetéből valók (Inventarium Kolon forlag, 2020).
Illusztráció: “Norvég vershónap”
Ezek is érdekelhetik!
Hanne Bramness: Ének szavak nélkül, Az első hó →
Knut Ødegård: Vihar, A fölöslegesek →
Gunnar Wærness: felügyelet, birodalom →
