Grandpierre Atilla: A magyar tehetség kiválósága
A magyar tehetség a magyarságkép legjelentősebb eleme.
(Marx György nyomán)
Nemzeti önazonosságunknak talán leglelkesítőbb eleme nincs benn eléggé a köztudatban: a magyarság különös tehetsége. Az alábbi írásunkban megpróbáljuk röviden összefoglalni a magyar tehetség sokoldalú kiválóságának legfőbb jeleit; nagyobb történelmi összefüggésben „A Selyemút őstörténete – a magyarság szerepe Eurázsiában” című könyvben foglalkoztunk a témával.
A magyarok tehetsége annyira kiemelkedő, hogy – a világon egyedüli népként – tudósaink emberfelettinek tűnő intelligenciájára utalva megkaptuk a „marslakó” jelzőt. A magyar származású, Nobel-díjas Békésy Györgytől idézve: „Ha egy utazóról külföldön kiderül, hogy magyar (hiszen különleges kiejtésünket egy bizonyos életkoron túl nem tudjuk levetkőzni), majdnem mindig felteszik a kérdést: „Hogy lehet, hogy egy ilyen kicsiny ország annyi intellektuálisan kimagasló tudóst adott az emberiségnek?” A nukleáris láncreakció felfedezője, Szilárd Leó 100-ik születésnapjára a New York Times-ban (1998. márc. 20) megjelent hosszú cikk címe: Hungarian Fingerprints All Over the 20th Century, azaz: A magyarság ujjlenyomata mindenhol ott van a 20-ik századon. Az ezredforduló első számában a Nature, a világ legrangosabb tudományos hetilapjának cikke pedig ezzel a címmel jelent meg: Genius loci. The twentieth century was made in Budapest, magyarul: A hely szelleme. A huszadik század Budapesten készült. A II. világháború alatt az Egyesült Államokban összegyűltek a világ legkiválóbb atomfizikusai, tudósai, hogy megelőzzék a németeket az atombomba létrehozásában. Ahogy az atomfizikus Marx György, a leptontöltés felfedezője írta „A marslakók érkezése” című könyvében: „A legenda szerint az amerikai Uránium Bizottság legelső üléseinek egyikén Groves tábornok kiment a mellékhelyiségbe. Ekkor Szilárd Leó megjegyezte: – Akkor talán magyarul is folytathatjuk. – Mert a marslakók Amerikában élvezték, ha egymással találkozva magyarul szólhatnak”.
Amint Magyarország a kiegyezés után önállóbbá vált, 1867-ben, felszínre tört az ősi magyar nemzeti öntudatból fakadó bizonyításvágy. Ahogy Norman Macrea, a japán gazdasági csodát kutató amerikai közgazdász Neumann Jánosról írt, 1992-ben megjelent életrajzában megfogalmazta: „az 1867-1913 közötti időszak nagy részében a gazdaság Budapesten gyorsabban fejlődött, mint Európában bárhol máshol. Magyarország kifejezett ambíciója volt, hogy kitűnőbb tanulókat, jobban képzett nemzedékeket neveljen ki, mint Bécs. Az oktatási reformokat is a nemzeti öntudat fűtötte, az a cél, hogy lekörözzék Ausztriát, melyre nehezteltek. Budapest létrehozta a világ legjobb gimnáziumait, és úton volt afelé, hogy kinevelje a tudósok, írók, zenészek, és hazájukat támogató, elvándorolt milliomosok az olasz reneszánsz óta legragyogóbb nemzedékét. Az eredmény: 1910-1930 között robbanásszerűen kitört a magyar alkotóerő a matematikában és a tudományban. A történelem legkiválóbb élgárdáját kinevelő, legsikeresebb gimnáziumrendszerét vitathatatlanul a kis Magyarország hozta létre 1890 és 1930 között”. Ma is van mit tanulnunk a világ legeredményesebb oktatási reformjától, amelynek lényeges szerepe volt abban, hogy a magyarok az egy főre jutó Nobel-díjak számában is a világ élvonalában szerepelnek.
Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra az eddig kellő figyelemre nem méltatott, de lényeges körülményre, hogy nemcsak a tudományban, nemcsak a gimnáziumoknak köszönhetően és nemcsak az 1910-1930 közötti időszakban nyújtott a magyarság világviszonylatban is kiemelkedő, elgondolkodtatóan figyelemreméltó teljesítményt.
A relativitás-elmélet megalapozásában kulcsszerepet játszó nem-euklidészi geometria első kidolgozója Bolyai János. Kevesen tudják, hogy a genetika tudományának megalapozója és első kiemelkedő képviselője Gróf Festetics Imre. A geofizika tudománya elismerten Eötvös Loránd alkotása. Az elméleti biológia megalapozója Bertalanffy Lajos (Ludwig von Bertalanffy). Az elméleti biológia legnagyobb jelentőségű változata, amely a modern fizika egész elméleti eszköztárával összhangba került, a magyar származású Bauer Ervin alkotása. A kvantumfizika kifejlesztésében is lényeges szerepet játszottak a magyarok, például a Nobel-díjas Wigner Jenő, Szilárd Leó, Hevesy György, Teller Ede. A radarcsillagászatot Bay Zoltán, a szubmolekuláris biológiát a C-vitamin feltalálója, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, a holográfiát a szintén Nobel-díjas Gábor Dénes alapozta meg. Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Kodály Zoltán a zeneművészetben emelkedtek a legnagyobbak közé.
Az elektromotor és a dinamó működési elve (Jedlik Ányos), a váltóáram (Zipernowszky Károly), a transzformátor (Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowszky Károly), a wolfram-szálas izzó (Just Sándor, Hanamann Ferenc, Bródy Imre), a telefonközpont (Puskás Tivadar), a színes televízió (Goldmark Péter), a falra is akasztható plazmatelevízió (Tihanyi Kálmán), a golyóstoll (Bíró László), a flopi nevet kapott számítógépes adathordozó (Jánosi Marcell), a hangosfilm (Mihály Dénes), a filmfelvevő gép és a félautomata fényképezőgép (Mihályi József, Riszdorfer Ödön) a magyar tehetségnek köszönhetők.
A közlekedés legfontosabb ágaiban is kulcsszerepet játszottak a magyarok. A közlekedést a középkorban forradalmasító lovas kocsi az 1400-as évek közepén a szekér- és hintó-készítő hagyományairól híres Kocs községből terjedt el világszerte. Az Oxford English Dictionary, az oxfordi nagyszótár is a magyar Kocs községnek tulajdonítja a kocsi eredetét. Kandó Kálmánnak, „a vasút-történelem koronázatlan királyának” köszönhető Európa első villamosított vasúti fővonala. Bánki Donát és Csonka János találták fel a porlasztót, azaz a karburátort. Az első amerikai gyártmányú benzinmotoros gépkocsit Balzer Márius István készítette el. Az amerikai életforma szimbólumává vált Ford T-autómodellt 1999 decemberében nemzetközi zsűri az Évszázad Autójának nyilvánította. Tervezője, Galamb József Makón született. A FIAT tervező részlegének világhírű vezetője János Viktor, azaz Vittorio Jano. Járay Pál (Paul Járay) az aerodinamika úttörője, az áramvonalas konstrukciók szülőatyja. A magyar és német szülőktől Budapesten született Ganz József találta ki, hogy kicsi, áramvonalas és olcsó gépkocsit kell alkotni. Az áramvonalas Volkswagen Bogár megtervezője a magyar Barényi Béla, aki egyben a világ legtöbb szabadalommal rendelkezőfeltalálója.
A repülés történetét magyar nevek fémjelzik. A helikopter feltalálója a magyar Asbóth Oszkár. Fonó Albert 1928-ban találta fel a tolósugár-hajtóművet, repülőgép-sugárhajtómű feltalálásban mindenki mást megelőzött. A léghajó megépítője a keszthelyi születésű Schwarz Dávid. A rakétákat tervező Kármán Tódor fejlesztette ki a fölszállást elősegítő sugármeghajtást, a lökhajtásos repülőt. Az Egyesült Államok Őt tiszteli a modern repülés és űrhajózás úttörőjeként. Hoff Miklós és Springer György munkáik elismeréseként a stanfordi egyetem Aeronautikai és Asztronautikai Intézetének, Izsák Imre a NASA Égi Mechanikai Intézetének vezetői lettek. Hans Mark, a NASA aligazgatója mondta Szebehely Viktorról: „Ő vezetett minket a Holdra”.
Mit adtunk a világnak? Marx György felhívta a figyelmet arra, hogy a 20. századi magyar történelemképből hiányoznak a magyarság értékelése számára legfontosabb teljesítmények. Például az, hogy a 20. században három korszakalkotó felfedezés nyomán született meg
– az ATOMKOR, ami alapvetően átalakította a gazdaságot, orvostudományt, világpolitikát. Elindítói vitán felül Szilárd Leó (neutron-láncreakció), Hevesy György (radioaktív nyomjelzés), Wigner Jenő (vízhűtésű teljesítményreaktor) voltak, mint azt az Egyesült Nemzetek nekik adott Atom a Békéért Díja kodifikálta.
– a SZÁMÍTÓGÉPKOR. A mai számítógép Neumann János fejében fogant: USA Szabadság Érdemrend. Annak széles társadalmi jövőjét Kemény János ismerte fel, és a hálózat első létrehozásával ő valósította meg, ezt jelzi az IBM első Robinson-díja. A számítógépek százmillióiban villámsebesen számoló-gondolkozó mikroprocesszor felgyorsítása Andy Grove (születési nevén: Gróf András) érdeme: az 1997. Év Embere (Time Magazine, 1997. dec. 29).
– az ŰRKORSZAK, amit a századelőn Hermann Oberth megálmodott: Gagarin Érem és Hermann Oberth Raketengesellschaft. Azt Kaliforniában Kármán Tódor formálta realitássá, ezért kapta meg az USA Szabadság Érdemrendjét és az USA első Nemzeti Tudományos Díját.
Kösztler Artur (Arthur Koestler), a magyar származású, világhírű író és filozófus megfogalmazásában „Magyarország legfontosabb hozzájárulását az emberiség kultúrájához a [külföldi] egyetemek fizikai, matematikai, biológiai intézetei”-ben dolgozó, kivándorolt magyarok adják. S hozzátette: „Nem hiszem, hogy hasonló mértékű kulturális exodus [kivándorlás] valaha is előfordult a történelemben Bizánc eleste óta”. Marx György, a Nobel-díjas fizikus, Enrico Fermi feleségének, Laurának az írásából idézi a következő fontos adalékot: „Magyarország 10 millió lakosával ugyanakkora hatást gyakorolt Amerika tudományos felemelkedésére 1930 és 1950 között, mint a 60 milliós Németország”. Marx György könyvében kiemeli annak jelentőségét, hogy a magyar tankönyvekben képviselt magyarságképben központi helyre kerüljön a magyarok kiemelkedő teljesítménye.
Ami még különlegesebb a magyar tehetségben, az az, hogy nemcsak a 20. század korszakalkotó felfedezéseiben jártak az élen a magyarok. Hasonló a helyzet a diákolimpiákon is. A magyar diákok hozták a negyedik legtöbb aranyérmet a matematikai diákolimpiákon, a 2019-es sorrendben Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mögött (érdemes megnézni a teljes videót https://eduline.hu/kozoktatas/20191218_matekolimpia_video). 2019-ben Magyarország a nemzetközi fizikai, illetve a kémiai diákolimpiákon szerzett aranyérmeinek számát tekintve a 9., illetve a 8. helyen állt. Ha összesítjük a matematikai, fizikai és kémiai diákolimpiák eredményeit, Magyarországot Kína, Oroszország, és az USA után a 4. helyen találjuk. 2019-ben a biológiai diákolimpián 73 nemzet versenyében a magyar csapat Kína mögött a második helyet szerezte meg. Nagy népességű és nagy ambíciójú országokról, világhatalmakról van szó. Magyarország, az elmúlt évtizedekben tapasztalt kisebb visszaesés dacára, a természettudományok terén világhatalmi teljesítményt tett le az asztalra – és ez a magyar tehetség kiválóságának bizonyítéka. Tegyük hozzá, hogy a Nemzetközi Filozófiai Diákolimpián 2013, 2014, 2015 után 2017-ben is aranyérmet szereztünk.
A magyarok a sportban is a világ élvonalához tartoznak. 2018-ban az ifjúsági olimpián Magyarország sportolói a nemzetek versenyében a negyedik helyen végeztek, csupán Oroszország, Kína és Japán előzött meg minket. A felnőtteknél a sport-olimpiák egész történetét tekintve az éremtáblázatban Magyarország világviszonylatban a 8. helyen áll. Hét, azaz 7 aranyérmet szereztünk átlagosan egy olimpián, azaz 7 aranyérem jut 10 millió főre. Az egy főre jutó aranyérmek számában a magyar sportolók az Egyesült Államok sportolóinak teljesítményét több, mint hatszorosan felülmúlták.
Bár az olimpiai sportágak között szereplő lovaglásban és íjászatban gyengébben szerepeltünk, nem mondható, hogy őseink lovasíjász hagyományai nem nyertek méltó folytatást. Kassai Lajos, a 2014-es lovasíjász világbajnokság győztese öt Guinness Világrekordot állított fel. Mónus József többszörös világrekorder, hagyományőrző távlövő íjászunk világversenyről világversenyre évek óta újabb és újabb világrekordot lő, toronymagasan kiugró eredménnyel.
Nemcsak a találmányok, a tudományok és a technika terén mutat fel a magyarság világviszonylatban kiemelkedő teljesítményt, hanem a történelemben, a magyar nép szabadságvágyában is. 907-ben a pozsonyi csatában tönkrevertük a teljes, ellenünk egyesült európai haderőt. Egyedülálló az is, hogy 1456-ban Nándorfehérvárnál arattunk diadalt a világ akkor legerősebb hadserege, a török hadsereg felett, s ennek emlékére azóta is szól a déli harangszó világszerte az egész keresztény világban. III. Kallixtusz pápa augusztus 6-án szerzett tudomást a kereszténység e természetfölöttinek látszó győzelméről a pogány betolakodókon, így 1457-től erre a napra tette a Krisztus színeváltozása ünnepét. Hasonlóan, az 1848 körüli európai forradalmak közül a magyar forradalom és szabadságharc volt a legjelentősebb, csak az egyesült nemzetközi erők tudták leverni. Az 1950-es évek forradalmai közül szintén az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc volt a legjelentősebb. Az Egyesült Államok későbbi elnöke, John Fitzgerald Kennedy szerint „nem volt még egy, az 1956. október 23-hoz hasonlatos nap a nemzetek megszületése óta”. Ismétlődött a történelem: már megint a világ legerősebb szárazföldi hadseregével kellett megküzdenünk, eleinte sikerrel, s ha a nyugati hatalmak a szabadság ügye mellett álltak volna, másként alakult volna a sorsunk. Úgy tűnik, Magyarország többet tett a szabadságért, mint bármelyik nép a világon. S ez még nem minden.
Az 1989-ben hazánkba látogató idősebb Bush USA-elnök, aki a parlament előtt a zuhogó esőben, esernyő alól elmondott beszédében kiemelte: az Egyesült Államok bevándorlástörténetének legértékesebb népessége az a harmincezer magyar bevándorló volt, akik 1956-os magyar szabadságharc leverése után az USA-ban kerestek menedéket, s akiknek 65 százaléka azóta valamilyen vezető helyzetbe jutott. A magyarok vezetési képességei világviszonylatban kiemelkedőeknek bizonyultak.
Foglaljuk össze az elmondottakat. A magyar a világon az egyetlen nép, amely emberfelettinek tűnő szellemi kiválósága miatt megkapta a megtisztelő „marslakó” jelzőt. A kiegyezés utáni magyar gimnáziumok nevelték ki „a történelem legkiválóbb élgárdáját”. A magyar Nobel-díjasok száma világviszonylatban kiemelkedő. A 20. század három korszakalkotó felfedezésében, az atomkor, a számítógép-kor és az űrkorszak megalkotásában a magyarok kulcsszerepet játszottak. A diákolimpiák történetében a magyarok a világhatalmak között szerepelnek. Az egy főre jutó aranyérmek számában Magyarország a sport-olimpiák történetének kiemelkedő szereplője. Az elmúlt 1130 évben a magyarság a történelem világraszóló eseményeinek egész sorozatában tűnt ki. A magyar tehetség a vezetői képességek terén is magasabb szintűnek bizonyult a világszínvonalnál.
A magyarságról alkotott kép nagy jelentőséggel bír Magyarország jövője számára. A mai magyarságkép mind itthon, mind külföldön súlyosan félrevezető. A fentiek fényében kimondhatjuk: a magyar tehetség kiválósága magyarságképünk, magyarságtudatunk leglényegesebb, legfontosabb elemei közé kell tartozzon. Széchenyi szavaival, a magyarságnak ott a helye az emberiség nagy hivatását szolgáló alkotó nemzetek koszorújában. Ezt jövőképünk kialakításában és valóra váltásában is érdemes szem előtt tartani éppúgy, mint a családon belül, a gyermeknevelésben. Magyarnak lenni azt is jelenti, hogy kiváló tehetségek közösségébe tartozunk.
Nem arról van szó, hogy minden egyes magyar rendkívül tehetséges, hanem azt, hogy a magyar nemzeti géniusz, a magyar néplélek közel áll a Természethez, a Mindenséghez.
A magyar tehetség egy olyan lelki-szellemi erőtér kiemelkedő eleme, amely összeköti egyéni önazonosságunkat nemzeti önazonosságunkkal. Ha vállaljuk nemzeti önazonosságunkat, közelebb kerülünk ahhoz, hogy a magyar tehetség bennünk megelevenedjen. Ha példaképet választunk, érdemes a magyar tehetségek közül választanunk.
A magyar tehetség mélyén egy olyan tényező is rejlik, amely minden nép javára válhat: a Mindenség egészét átfogó szellemi látókör, az anyag, az élet és az értelem világát egyaránt átfogó világnézet (ld. „A Selyemút őstörténete – a magyarság szerepe Eurázsiában” című könyvben). Ez a legszélesebb és legmélyebb, legszabadabb látókör, mert a Mindenség a Legfelsőbb Lényt, az Élő Világegyetemet is magában foglalja. Elsődlegesen a lélek és a szellem világában élünk. Ha a lélek és a szellem világa az egész valóságot átfogja, akkor a lélek és a szellem szabad. Ez a szabadság igazi formája: a személyesen átélhető lelki-szellemi szabadság, szellemi látókörünk mélyének és széltének lehető legszélesebb válfaja.
A tehetség, az emberi alkotóerő akkor tud legjobban kibontakozni, ha elménkben szabadon kapcsolódhatnak össze a valóságban összetartozó elemek. Az átfogó világnézet sokoldalú, széles körű és mélyreható, az emberi alkotóerő leghatékonyabb segítője.
A társadalom legnagyobb erőforrását az emberi alkotóerő jelenti. A 21. század a kreativitás évszázada. Kiváló koponyáink nagy része azonban külföldön találta meg tehetsége valóra váltásához a megfelelő körülményeket. A magyar tehetség kiválósága alapján az is kimondható: megérdemelne ez az ország egy Harvardot, a legkiválóbb angolszász egyetemekkel egyenrangú egyetemet. Ha a családtól kezdve a döntéshozatal minden szintjén itthon teremtjük meg a magyar tehetség érvényre jutásának legjobb feltételeit – és manapság ennek egyre több jelét észleljük -, akkor Magyarország felemelő jövő elé néz.
A 21. század korszakalkotó kérdése a fenntartható fejlődés, mégpedig hosszú távon. Ez pedig az ember, a társadalom, a gazdaság és a természet viszonyának újragondolását, gondolkodásmódunk eddigi határainak átlépését igényli. Mélyreható változásra, egész világszemléletünk megváltoztatására van szükség. A fenntartható fejlődéshez minőségileg másfajta tudásra van szükségünk, amely új szempontból fogja fel a világot: a hosszú távú fennmaradás, a boldog és értelmes élet felé fejlődés szempontjából. Marx György könyvében kiemeli: a magyar gondolkodásmód egyik sajátossága a határok átlépése. S hozzáteszi: talán a magyarok ezen képessége érdemelte ki a megtisztelő marslakó jelzőt.
Illusztráció: Hungaricum (fh. rábaközi hímzés pávás életfával)
Ezek is érdekelhetik!
Kriston-Vízi József: Kiss Áron „Magyar gyermekjáték-gyűjteménye” és a Budai Képző →
Kész Barnabás: Az otthon szíve – a hagyományos ugocsai parasztház konyhája és tűzhelye →
Gráfik Imre: A nyereg, mint hungaricum, és lovas kultúránk lehetőségei →
