Mondd meg nékem, merre találom…

Vers pocsolya

január 4th, 2021 |

0

Papp Ákos: Gyere, ülj mellém!

 

Dolgozom egy gyárban,
a csarnokban köd gomolyog,
ablakrésen át rozsdás sínpályák,
arcomra száradt sorok.
Egy gyár dolgozik bennem,
konyhagőzben ziháló lehelet,
szám szélén kenyérmorzsa,
sparhelten üres lábas,
látod, megéhezem írás közben,
ilyenkor házfal tövébe nehezülnek a versek.
Bomlik a lélek, a pocsolya rezzenéstelen tűri arcomat,
udvarunk virágzik, gyökerem sárban.
Gyere, ülj mellém, anyám itt felejtett
ebben a megrekedt világban!

 

 

Illusztráció: “Pocsolya”


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás