Láng Judit: Képszak – Reflections – Reflexiók – Könyvdesign
Rendhagyó kiállítás az Országos Idegennyelvű Könyvtárban
Érdekes kis füzetet kaptam Kovács katáng Ferenctől. Kérte, lapozgassam, vessem papírra, mi jut eszembe a grafikáiról, majd osszam meg gondolataimat – tárlatvezetés keretében – az érdeklődőkkel. A finom, légies tollrajzok könnyen átvezettek egy álomszerű világba, ahol szabadon szárnyalhattam.
(A 16 tusrajz budapesti, sokadik újjászületésében is friss élményt nyújt a nézőknek.
A füzetben megjelent írások (Nyulasi Zsolt) és versek (Szalóky Melinda) kísérik a képeket, így egyszerre nyújt ez a kiállítás képzőművészeti és irodalmi katarzist.)
*
Láng Judit képek sugallta gondolatai (1-16.):
1. Kilátások
Sötét szobából néz ki a férfi a napfényes térre, szeretné tudni, hol tart a felújítás. A mester, aki ezt a munkát vezeti, most felméri, mennyi munka van még hátra. Talál még kavicsdombot, melyre rátámasztották a sötét gránitszobor homlokoldalát, hiányzik még a burkolat a szépen kijelölt utakra és a szobor többi eleme is. A mesternek van még mit csinálni, a kíváncsi férfinek van még mire várni!
2. A piac
Két asszony, régi ismerősök összetalálkoztak a piacon. Régen látták egymást, belemelegedtek a beszélgetésbe, annyi mondandójuk volt egymásnak, hogy nem vették észre, hogy már besötétedett! Ők csak beszéltek, és beszéltek és még az is lehet, hogy az éjszakában kővé váltak.
3. A híd sorsa
Itt egy híd építése félbe maradt. Olyan békés a táj, amióta a hídépítők elhagyták a terepet, hogy a táj kopársága ellenére pillangók kedvenc pihenőhelyévé vált. Az is lehet, hogy a hídépítők oly mértékben állatvédők, hogy nem akarják megzavarni a pillangók pihenését. Lehet, hogy a hídra nincs is szükség?
4. Az óriás zsebe
Belenyúlt az óriás a zsebébe, ahol sok kacatot talált, a tenyerét szétnyitotta, hogy meg tudja nézni miket rejtett a zseb? Volt ott minden csoda: vitorlás hajómodell, fadarab, kődarab, fémszögek, durván faragott ceruza, és ami a legmeglepőbb: egy épen maradt tortaszelet is.
5. Játék
A gyermeket magukra hagyták a szülei, így felügyelet nélkül játszott az udvarban, ahol érdekes anyagokat talált szerteszét: kartonpapírt, dobozt, deszkát, egyebeket. Ezekből épített magának egy kajütös vitorláshajót, amivel képzeletben hosszú útra indult. Gondolta, magával visz egy keresztrejtvényt, ha eláll a szél, ne unatkozzon.
6. Lesz szobor?
A szobrásznak hirtelen félbe kellett hagynia a munkáját, egy váratlan, fontos esemény miatt. Eldobta a szerszámát és otthagyta a félig kész szobrokat. Baloldalon a magas, sapkás férfit, jobb oldalon az őt csodáló nőt. Vajon mi történhetett? Elkészül-e még a szobor?
7. Szobor 2
Ezen a képen is félbehagyott szobrokat látunk, előrehaladottabb állapotban, mint az előző képen. Mindkét szobor talapzata és posztamense már elkészült, baloldalon még csak egy elnagyolt figyelő madarat látunk, jobboldalon egy gólya, csőrében hallal, ezek is befejezésre várnak.
8. Hajóimádó
Tutajon érkezik a nő, melyre egy sátrat is felállított, hogy eső esetén legyen hová bújjon. A férfi a parton várja, ahol a távolban látható, hogy ő meg egy igazi nagy hajót épít. Annyira szereti a hajókat, a tervezését, építését, hogy már az ő profilja is olyan, mint egy hajóorr.
9. A piac
Két asszony, régi ismerősök összetalálkoztak a piacon. Régen találkoztak, belemelegedtek a beszélgetésbe, annyi mondandójuk volt egymásnak, hogy nem vették észre, hogy már besötétedett! Ők csak beszéltek és beszéltek, és még az is lehet, hogy az éjszakában kővé váltak.
10. Repülőszőnyeg
Hárman, két nő és egy férfi, nagyon messzire szeretnének utazni, ahová a leggyorsabban repülővel érnének el. Igen ám, de ők környezetvédők, és nem akarnak a levegőszennyezők közé tartozni. Ezért felfrissítették a mesebeli varázsszőnyeget. A férfi erősen koncentrál, hogy a szőnyeg a levegőben maradjon, az alacsonyabb hölgy a levegőből vett energiával táplálja a férfit, a magas hölgy irányítja a szőnyeget, ő látja a legjobban, hogy merre kell menni.
11. Hajótörés
Két család hajótörést szenvedett, és egy lakatlan szigeten sikerült szárazföldet érniük. Minimális szerszámmal csak egy csupasz csónakot tudtak építeni, amiben ők voltak a hajtóerők. Összekapaszkodva, egybehangolt hullámzó mozdulatokkal igyekeztek a szélerőt hasznosítani a haladásra. A szeretet és az összetartás olyan erő, amivel ki lehet lábalni a legnagyobb bajból is!
12. Boszorkány
A jó boszorka rendet csinált a városban, ahol nagyon sok volt már a gonoszságból és a bűnből. Most repül vissza a seprűjén az erdőbe, markában viszi a főgonoszt, akit majd jól megreguláz, de reptében még visszanéz a városra, hogy ellenőrizze, mit sikerült csinálnia, minden rendben van-e?
13. Sírhant
A dupla sírhantot felpúpozták földből, jó lesz-e az aránya? Próba ez? Nem tudnak tervezni, mérni, elképzelni? Még két deszkát is otthagytak, nem volt semmi ötletük? Az lett volna a kereszt, csak meg kellett volna gyalulni, és ráírni kit/kiket takar a sírhant? Nem, ez nem sírhant, ez nem temető! Ez egy kertben van, ez lesz a fűszernövények helye. A gazdasszony azért emeltette magasra, hogy ne kelljen mélyen lehajolnia a legsűrűbben használt növényekhez, mert már nagyon fáj a dereka.
14. Hajtogatott papírok
A gyerekek szeretnek papírból mindenféle csodákat hajtogatni. Sokáig játszottak a kerti asztalon, versenyt hajtogattak, de közeledett a vacsoraidő és anyai hívásra otthagyva a műveket, beszaladtak a házba. Evés után, amikor már besötétedett, kinéztek az ablakon. Megdöbbenve látták, hogy alkotásaik életre keltek a holdfényes udvaron. A sátorban már aludt is valaki, a nagy repülő nekitámaszkodott a sátor végének, az orrán pihent a kis repülő, a nyitva maradt vitorla az árbócra támaszkodva büszkén várta a hajótestet, ami még nem készült el.
15. Vágyódás a múltba
Ez a kép és a könyv címlapja összetartoznak. Itt a fejkendős nő, aki elment a párjától, mert a kapcsolatuk már sötét és szomorú volt, már nem bírta tovább. Ő egy tisztább világba érkezett az égiektől kapott erővel. Az elhagyott társnak nem volt ereje vele menni, pedig a nőt nem tudta feledni, emléke tovább él benne.
Címlap
A címlapon látható képen a társát elhagyó fejkendős nő gondolatait láthatjuk, ahogy visszaemlékezik a derűs, boldog időkre, amikor szinte egyek voltak a férfival és ő szép, hosszú gyolcsruhát viselt.
16. Vihar a tengeren
Ez egy óriás, háromárbócos hajó, hatalmas szélben vergődik a viharos tengeren a sötét ég alatt. A vitorlák ember arcot felvéve dagadnak, az utasok lelkét mutatva, feszülten figyelnek, minden erejüket bevetik a hajó védelmére, abban a reményben küzdenek teljes erőbedobással, hogy hamarosan partot érnek, és ott már az idő is tisztább, a szél pedig szelídebb lesz.
*
Láng Juditról: belsőépítész, vezető tervező. A kórházak tervezésében kiemelten elismert szakember. 2017-től a Magyar Belsőépítész Egyesület elnöke. Patronus Arts-díjas.
Illusztráció: “Képsorok”
Ezek is érdekelhetik!
Virginia Sol: Lélekkapcsok →
Kilián László: Niomé III – Az idő mítosza (regényrészlet) →
Rácz Mihály: A megértés fonala, Nyolcvannyolc tavaszán →
