Boldogh Dezső: Önszócikk
– Született Budapesten, itt is él többnyire, három kötete van a Parnasszus illetve a Hochroth kiadók jóvoltából Egyebek közt néhány irodalmi folyóiratban is publikál, általában versekkel, időnként recenziókkal jelentkezik. Kedvencei – Kelemen Körös társai mellett – számtalan élő és holt klasszikus, valamint Chipes Mátyás, Kampó Igric, Cangjang Gyacó és még folytathatná a sort. Egyszer díjat kapott az Aquincumi Költőversenyen, máskor megzenésítették néhány művét. Ifjúkorában focista szeretett volna lenni, később talán sakkozó, jelenleg elszánt doromb-játékos. Választott nevének rokona, többek között, a kereknyergű patkósdenevérek elismert kutatója.
– A szerzőről kevés adatot találtunk, a fenti szócikk is régebbi, s így itt-ott kiegészítésre szorul: A főváros és a kötetek száma még stimmel, sőt, egyetlen irodalmi köre is funkcionál, tíz esztendős fennállását ünnepelték a minap. Chipes Mátyás pl. e kör egyik tagja által írt mini eposz hőse. Kampó Igric, Mátyás király egyik kedvenc táltosának volt a neve, aki Fulcanellihez hasonlóan, lehetséges hogy valamilyen formában jelenleg is él. Cangjang Gyacó magas rangú személyiség és bohém költő volt egy távol-keleti országban, amely régi formájában ma már nem létezik.
– Az „és még folytathatná a sort” valóban igaz, bár tény, hogy ebbe a sorba épp korunk és a közelmúlt futtatott szerzői közül csak igen kevesen férnek bele, ám néha a literatúra és más komolyabb, magasztosabb hagyományok mégis képesek az önfeledtség pillanatait elhozni számára. Néha szinte az Almák Szigete felé hajózó Bran királyfi kíséretének egyik tagjához hasonlóan, aki az útközbe eső Örömök Szigetét felderítve partra szállt, olthatatlan örök kacagásban tört ki, és soha többé nem volt képes beszélni, ő is gyakran le-letér elképzelt úti céljairól, mint ahogy általában a literatúra és más egyéb, komolyabb, magasztosabb hagyományok művelői teszik, mivel az élet lényege az elbolyongás.
– Egyik megzenésítője jelenleg éppen Ausztráliában bolyong, ő Budáról Pestre kirándulgat, meg néha Aquincumba ered, a klasszikus költői formák játékos megmérettetésére, ahol egyszer valóban, Payer Imre és Rigó Béla társaságában igazi díjazott vala, (rézkarc, babérkoszorú). Ezt csak azért említi, mert pl. iskolás évei alatt, meg úgy egyébként, nem történt vele semmi hasonló, amikor még különben tényleg focista szeretett volna lenni, de aztán tíz-tizenkét éves kora körül egy életre megutált minden versengést – megmérettetést, (holott az élet egyik legszebb bája éppen a versenyszerűség).
– Erre éppen későbbi, bontakozó, sakk-taktika iránti vonzalma cáfolt rá, mely az ifjúkor számtalan, többnyire értelmetlen munkahelyein kezdett kibontakozni benne. Aztán éveken át hol eltűnik, hol visszatér e kedves passzió. Hosszú sörmeccsek egy nyáron valahol Szentendrén, az első élvezetes kombinációk, a fonalas nyerés kéjei. Egy kancsi tekintetű sakk fenomén, aki tényleg tud, ő mutatja meg az Albin ellencselt. Egykori Fischer játszmákat elemeznek egy fél-amatőr körben, edzés helyett schnell partik, órák csapkodása, vasárnapi korán kelések Budapest másodosztályú csapatbajnokság, hozza a pontokat az utolsó táblákról. Aztán az egész megszűnik, aztán író, költőfélékkel járogat össze, közben a későn kezdett, elhúzódó bölcsész kar, másfajta, „komolyabb körök”. Az irodalmi életben is szerencsére újra akadt egy-két partner – idézet pár évvel ezelőtti, tokaji úti beszámolójából: „Krisztiánnal csúfos 1½ – 2 ½ noha könnyen egyenlíthettem volna a harmadik parti után, a vereség így szerintem a furmint számlájára írható, és hogy állandóan a szicíliai zárt változatát erőltette, melyben titokban kiművelhette magát. (Szerény visszavágás a múltkori elsöprő 4-1-em után).”
– A publikációs „művésznév” választás, a 2000-es évek elején, a sikerek, a vernisszázs hangulatú irodalmi élet és a dr. boldog-i (h-nélkül) denevér kutatások mind összefüggenek és kölcsönhatnak, immár tágabb terekben, visszavonhatatlanul. Hogy is ne volna másképp, mikor a világhálón is végre méltó társak közé kerül. Kénytelenek vagyunk idemásolni a bizonyítékot az ismeretlen olvasótól, (SG.hu – informatika és tudomány): „Nem egy ember létezik ki(e)s sárgolyóbisunkon, akik valamilyen művészeti ágban tevékenykednek – művésznéven. Őket is így ismeri a világ, őket sem kell művészetükben “lekovácssándorozni”. (Pl. Sting, Madonna, Boldogh Dezső stb.)”
Illusztráció: Önszócikk (fh. Tóth Csilla Ilona fotója)
Ezek is érdekelhetik!
Jámborné Balog Tünde: Önszócikk+ →
Sárközi László: Önszócikk →
Lajtos Nóra: Önszócikk →
