Nyilasy Balázs: Eljön az ősz (három vers)
November
Eljön az ősz Budapestre, s én már megint nem tudom összetartani a nyelvet.
Szétszakad a Duna, tányérnyi tarhonyává morzsolódik a Batthyány-tér,
rideg karthauzi-csuklyát öltenek Lipótváros nagy bérpalotái.
A jegesember kis bárdjával száz meg száz apró hasábot vág ki, és teli rakja a fürdőszobádat.
Azt hiszem, megpróbálod az odaadás minden mozdulatát, de nem tudsz fölmelegedni.
Velem ne törődj, nekem már úgyis végem. Reményem sincs, hogy meglegyen még bennem a
szükséges szeretet és türelem önmagammal szemben.
Várom, hogy fölhívj, hogy egyetlenegyszer még gyöngéden rám nézz.
A csontom, a húsom teljesen
kiüresedett, azt hiszem akkor sem tudnád használni a testem, ha akarnád.
Ropog a város az ősz kezében, nincs mire várni.
Diákdal
piros a menzajegy
zöld a menzajegy
Kossuthné Deákné
vásznat tereget
Picasso a bika
fűt-fát lelegel
krampampuli loncsos puli
cifra heveder
egyetem egyetem
Kossuth egyetem
tücsökzene hangyamorzsa
leckefegyelem
Európa Európa
finn tó a szeme
langaléta lába Moszkva
Párizs tüdeje
tó tó iktató
tükrös viharos
Kicsmacs Nagymacs idelátszik
szakadj papiros
egyetem egyetem
Kossuth egyetem
kádencia instancia
vizsgakegyelem
mandulafa fekete meggy
ragyog a szemünk
miskakancsót ölelgetünk
viszkit vedelünk
kátrány a dohány
lyukas a cipő
sárgák az irigyek s az
utasüdítő
egyetem egyetem
Kossuth egyetem
tökmag bikmakk mogyorómag
elmeeledel
Pathetique
mikor a sejtek nagy belső hisztijét
az első simogatás elfújja
mikor minden percben birtokolnánk
és van valami a szabadsággal
mikor a régen szétesett szavak
összebámészkodnak egy pillanatra
mikor a hűség ez a bolondos tarka macska
szeszélyesen hozzánk dörgöli az arcát – –
mikor nem az a fontos hogy van-e remény
hanem hogy nemet kell mondani bármi áron – –
Illusztráció: Eljön az ősz Budapestre
Ezek is érdekelhetik!
Kirilla Teréz: Vállaira vette (versek) →
Ferenczfi János: Jól vagyok (versek) →
Horváth Szabolcs verseiből →
