Horváth Ferenc: DELIKÁT SVÉDESSÉGEIM
(Verses kalandozások Lennart Hellsinggel)
1. Svédességek
Svédországban minden furcsa
(Tallózás svéd szólásokban)
Svédországban minden furcsa!
A százszorszép ezerszép,
s az ideges gyomrok mélyén
táncikálnak a lepkék.
Ott szegények, mint a tetű,
s mint a hering, oly buták:
persze azért szőre után
ítélik meg a kutyát.
Úgy alszanak, mint egy fatörzs,
házaik meg fekszenek,
boldogok, mint a pacsirta –
s nem várnak sült verebet.
2019. 08. 01.
Epigróda egy hídhoz
Tudom, hogy híd annyi, de annyi van –
de ez az Angered: az én hidam.
A szívem oly gyöngéden szíveli,
ahogy a Götát így átíveli.
Elbűvölően szép az ívelése –
fel is gyorsul tőle szívem verése.
Tetszik kilencszázharminc métere:
sétáimhoz a mindenség tere.
S olyankor az idő sosem pörög:
míg át nem érek – enyém az örök.
2019. 09. 18.
Grenen-foki képeslapra
Elfordulok: ezektől
akármi kitelik!
A Skagerakk s a Kattegat
egymást itt ölelik.
Ámuldoznék bár hosszasan,
nem teszem persze mégse:
oly féktelen és oly szoros
e pár ölelkezése!
2019. 08. 01.
Göteborgi kis éji dal
Ablakodon benéz egy-egy jávorszarvas:
vigyáznak rád, hogy nyugodtan, békén alhass.
Az éjjeli bogarakat elcsitítják,
paplanodon a ráncokat kisimítják.
2019. 09. 05.
2. Lennart Hellsing verseiből
Málta grófja
Bár tény, hogy Málta grófja sánta,
kacskaságát szem mégse látja.
Hibátlannak lépteit mért hiszed?
Mindkét lábával egyformán biceg.
2019. 07. 19
Uborka úr
Keringőzik Uborka úr –
s közben mazurkát jár, vadul:
oly féktelen jókedve dúl.
Bátyja s ő zöldek szerfelett:
zöld zoknit mindig öltenek –
de cipőre nem költenek.
2019. 09. 28.
Hintadal
Ha hintázom a hintámon,
száll fa, ház, ég, öböl, felhő,
tengerszoros, fjord és erdő:
hintázik a világ velem.
Ha hintázom a hintámon,
rázendít a madár-kánon,
énekel a világ velem,
ha hintázom a hintámon.
S akkor is, ha nem hintázom,
fű, fa, felhő hintáz bennem:
a mindenség a szívemben –
hintázik és dalol bennem!
2019. 08. 23.
3. Írhatta volna: Lennart Hellsing
Sidi Ben Ali Bej nyaralni készül
Hová indul Ben Ali ma?
Jobb hely az, mint akár Lima:
grillezve száll ott a liba,
a nőkkel meg nincs galiba,
hévvel járnak a buliba,
s mind-mind kellőképpen liba.
Jó remény száll Ben Aliba,
érzi, nem lesz semmi hiba,
hisz nem készül Akaliba,
ahol sok a fakaliba –
máshová megy Ben Ali ma:
a boldog és szép Baliba!
Baliba megy Ben Ali Bej,
vonzza őt egy ősi delej:
mindig teli ott a kehely,
a tehén csak mézet tejel
kondérban a mákos derej’,
nincsen jaj-jaj, de sok a sej –
bajt nem mutat sohase jel.
Sidi Ben Bej, aki Ali,
indulna – de hol van Bali?
Mintha rémlene valami!
Sidi Ben, az eszes, dali,
töpreng: talán ott, hol Mali?
Segítene egy alagi,
de csak kérdez: nem Akali?
S mert nem tudja Sidi Ali,
merre van a kies Bali,
hol a nőkkel nincs galiba,
s azt se tudja, hol van Lima –
megy idén is Akaliba,
ahol sok a fakaliba.
2019. 08. 28.
Málta grófja kiöltözött
No, nézd csak Málta grófját! Pödrött a bajusza!
S szmoking feszül ma rajta, nem holmi hacuka!
Mint hogyha skatulyából húzták volna elő:
ezüstgombokkal díszes az ing, a kézelő.
Zsebkendője lilája virít szivarzsebében,
tündökölnek cipői, ragyognak, mint az ében,
cipőzsinórja extra, két pillangó a másli,
s bokáinál fehérlik az ünnepi kamásli.
S ugyan mit tart kezében? Azt hihetnénk: bokor.
Dehogy! Egy óriási, pompás virágcsokor!
Pont száz szálból kötötték: bűbájos kardvirágból –
s Málta grófja szemében különös fény világol!
De vajon hova készül? A célja nem akármi!
Annyira evidens, hogy snassz is kitalálni!
2019. 10. 15.
Göta-parti séta
Mennek: Krakéler Kókler s kuzinja, Pritamin;
persze nem kipárnázott, körjáró tatamin,
de nem is tartanon, hisz műanyagnak nincs pardon:
merészen kóborolnak a kies Göta-parton.
Pritamin háttal lépked, veszélyre rá se ránt,
Krakéler Kókler sasszéz a víz felé, haránt.
S nem esnek a folyóba! Vajon ez hogy lehet?
Esernyőiket nyitják – s szállnak a víz felett!
2019. 09. 21.
Illusztráció: “a mese szála” (fh.: Albert Anker-festményrészlet)
Ezek is érdekelhetik!
Thomas Möhlmann versei →
André Maurois: Antoine de Saint-Exupéry →
Uladzimir Nyakljajeu: SZARHÁZI →
