Vasas Tamás: Direkt rontott
#harminckilencesrontott
a sarokban klarinét, az ablakok nyitva.
enyhén szeles, csapkodó eső rezegteti
a függönyt és megnedvesíti a kottákat.
beomlik a folyosóról a pedellus. feláll,
körülnéz, rágyújt, lekapcsol mindent
és kulcsra zárja a termet. aztán már
nem ő, csak a zenéje csoszog,
táncolnak rá a portapult alatt
az üvegek, csörögve forgatják
egymást hason fekvő reggelig.
#negyvenhatosrontott
az a festmény egy horgoló nagymamáról,
egy rozsdás biciklipumpa, meg néhány
elhagyott esernyő…most mind a tisza
partján stagnálnak. és én felettük
bontom ki egy rövid nap utolsó
borsodiját. azt látom bennük,
ahogy akasztófát állítanak
egy bölcsőde udvarára.
irgalmazz. valaki már
valahogy, mindegy,
csak irgalmazzon.
Illusztráció: Rontott kilátás (fh. festmény: Turner)
Ezek is érdekelhetik!
Pintér Ferenc: „Akkor a legszebb” (haikuk) →
Bánki Éva: Infinitív (versek) →
Kelemen Lajos: Karácsonyra →
