Benkő Ildikó: LÁZÁR
Lázár ébredése
És látám népek igen nagy sokaságát, és a sokaság eltakarítá az állatokat és a növényeket a föld színéről, és ki-ki pusztítá, akit látott nála tisztábbat, a levegőég és a vizek füsttel telének, és az emberek ajándékokat küldének egymásnak, és felette igen mulatának, mert íme, eltakarodék az első természet, és a második az ember csinálta mű anyag, és az emberek a napot is tudák utánozni, mivel tüzet hoztak az anyag magvából. És figyelmezteték őket bűzzel és hosszú mennyei csönddel, de azok nem vevék észre a futásnak röpdeső figyelmével. És láték igen kicsiny tüzes sáskákat, akiket a nép vírusnak, méregnek nevezett, akik olyanok valának az embernek, mint az ember a Földnek, és ez napig és óráig meg valának kötözve, de látván, hogy az emberektől tanulhatnak, mert az emberek igen jól alakíták kedvök szerént a gazda testet, örvendezének vala, és elszakíták kötelékeiket, és ellepék a föld népét, és ekkor véremben fuldokoltam, és ébredék több darabban.
Lázár föltámadása
És a lelkek közt állék, és kérdé egy az ott vigyázó angyalok közül, miért sírok. És mondám: Álmom zaklat, mert éreztem vala, hogy annál szörnyűbb csapások is jőnek az emberekre, de fölébredtem vala, és nem tudom a többi csapást, és még ezt se mondhattam vala a föld népének. És fejemre tevé a kezét. És azonnal eszembe vevém, álmom előtt mi egyéb történt, hogy hívott ki Jézus puszta szavával a halál verméből, hogy fogták el, hogy adá ki lelkét, mit mondott a föltámadott éppen álmom előtti napon, Emmauszba menvén. Hogy az Úrnak gondja van az emberre, de az ember az, aki azt mondja: én, nem pedig az élet; az ember szabad, akit semmi nem kötöz meg, nem pedig, aki kedve szerént hányja s veti magát. A csapások pedig azért zúdulának a népekre, mert a föld kilöki a testét pusztító ártalmas kelést. Mivel a népek rabolják a földet és társukat, és hatalmukat föléjök terjesztik, nem penig arra van gondjuk, hogy senki ne szűkölködjék sem anyagi, sem lelki, sem szellemi javakban. De az szabadság időről időre adja gyümölcsét azokban, akik annak tökéletes törvényébe hajolnak, és benne maradnak. És ők nem a test halálát félik, hanem éberen vigyáznak, és mindenkit személyválogatás nélkül való szeretetben kötnek egyiket a másikhoz. Érettük örvendezzünk. Ámen.
Illusztráció: Sáskarajz (John Martin, Guyart des Moulins, 1890 Holman Bible)
Ezek is érdekelhetik!
Virginia Sol: Lélekkapcsok →
Kilián László: Niomé III – Az idő mítosza (regényrészlet) →
Rácz Mihály: A megértés fonala, Nyolcvannyolc tavaszán →
