Fekete Anna: HA NEM VISZED SEMMIRE
Ha nem viszed semmire,
akkor nem vagy semmi sem.
Csak az a kis csokipapír látszik belőled,
amit otthagytál a metróülésen. És a rosszkedved.
Adj Uram kegyelmet! Szólíts a nevemen!
Ha nincs nevem, szólíts testvérednek!
Ha ebben az íztelen-szagtalan csendben
nem vagyok semmi és senki sem,
akkor légy láthatatlan velem!
Ha nem viszed semmire,
nem vagy semmi sem.
Krisztus harminchárom esztendőt töltött el
az íztelen-szagtalan semmiben. Pedig Nagy Sándor.
És Julius Caesar. Ők harminchárom évesen
a világot már harmincháromszor is, legalább.
De mit tudhat egy falusi hülyegyerek?
Hisz nincs semmije. Se pénze, se gyereke.
Talán még neve sem.
Ha nem viszed semmire,
nem vagy semmi sem.
Na, tessék! Csak szemetelsz és mérgezel.
Egyesek jók hozzád (mindezek ellenére),
és elmondják, mi a baj veled.
De valaki most is hallgat melletted.
És éppoly láthatatlan, mint te.
Ha nem viszed semmire,
akkor nem vagy semmi sem.
De mi a szörnyűségesebb?
Harminchárom esztendő hallgatás
vagy a magányos kín
egy dermesztően fényes vesztőhelyen?
Krisztus mindent magára vett.
És csak ő tudja, melyik kín
volt a nehezebb.
Illusztráció: Josefa de Óbidos, Ivan Siskin
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
