Sziklavári Károly: Rakos Miklós emlékére
(1947. január 24. – 2019. október 28.)
Drága Miklós!
Alig múlt két esztendeje, hogy betöltve 70. életévedet, a legnagyobb örömben köszöntöttelek itt, a Zenetájon! Pár héttel ezelőtt viszont megdöbbentő, lesújtó hír érkezett felőled… Ismét eggyel kevesebben lettünk hát a nemzeti zene táborában…
Visszatekintve az elmúlt két esztendőre, legalább megérhetted az Általad elkészített Bartók Brácsaverseny-rekonstrukció zenekari ősbemutatóját: annak a munkádnak a nyilvános fölhangzását – idén tavasszal, Pécsett –, amelyre joggal voltál oly büszke!
Kevesen tettek annyit a magyar zenéért, mint Te! Hátha egyszer valakinek még az is eszébe jut, hogy legalább posztumusz kitüntetéssel illene elismerni munkásságodat! Magyar földön jelentős hagyománya van az ilyesminek… S hátha a következő élet meghozza Számodra – munkásságod hasonló ívű kibontakozása-kiteljesedése mellett – a hivatalos elismerések örömét is még földi évtizedeid során! Addig is legyen részed igazi derűben, boldogságban odaát; legyen ottani léted legalább annyira harmonikus és fényteli, mint amilyen Te Magad voltál!
Álljon itt rövid Önéletrajzod, valamint munkáidnak Általad készített – s e sorok írója folytán némelyest kiegészült – jegyzéke, amely hozzásegítheti az utókort továbbőrizni nemes emlékedet!
Sziklavári Károly
Önéletrajz
Rakos Miklós, hegedű- és brácsatanár, zenetörténeti kutató 1947. január 24-én született Bérbaltaváron (Vas megye). Hegedűtanulmányait Veszprémben és Győrött végezte, és a „Liszt Ferenc” Zeneművészeti Főiskolán szerzett hegedűtanári diplomát (1969).
A következő tíz évben a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar, majd a Magyar Állami Operaház zenekarában
a brácsaszólam tagja, de számos külföldi zenekari turnén vett részt ezt követően is. Hegedűtanárként 1973-tól működik, zenetörténeti kutatással 1979 óta foglalkozik. Fő kutatási területe a magyar hegedűjáték története, és a 18–19. század verbunkos tánczenéje. Több könyve és tanulmánya jelent meg. Az utóbbi 20 esztendőben a magyar szimfonikus zenekarok lapjának, a két havonta megjelenő ZENEKAR című újságnak a zenetörténet-rovatát szerkeszti. 2016-ban jelent meg „A Bartók Brácsaverseny a Fibonacci számsor segítségével helyreállított struktúrával” című kottakiadványa, a hozzá tartozó magyar és angol nyelvű tanulmánnyal.
Megjelent könyvek, kottakiadványok
Veszprémtől Szentpétervárig – Auer Lipót hegedűművész élete és művészete
(Horizont Közművelődési Kiskönyvtár, Veszprém, 1981)
Auer Lipót
Rakos Miklós a „Vár ucca tizenhét” negyedévkönyv 1995/1 számának összeállításában vendégszerkesztőként működött közre. A Veszprémben megjelent kiadványban helyet kapott Auer „My long life in Music” (1923) és „Violin playing as I teach it” (1921) című művének magyar fordítása, kiegészítve Rakos Miklós „Veszprémtől Szentpétervárig” című könyvének életrajzi fejezeteivel, valamint Auer „Violin Master Works and their interpretation” című munkájának tartalmi ismertetésével.
Auer Lipót (1845–1930)
A „Vár ucca tizenhét” negyedévkönyv 1995/1 számának átdolgozott kiadása Dr. Batta András ajánlásával, kiegészítve a híres Auer-növendékekről szóló fejezetekkel, Rakos Miklós szerkesztésében. Megjelent 2015-ben, a veszprémi Művészetek Háza kiadványaként, a Mendelssohn Kamarazenekar „Auer Akadémia” programja keretében.
Egy veszprémi hegedűs családfa ágai
Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság zenetudományi munkabizottságának kiadványa, amely a SEMPRE kiadó gondozásában jelent meg Veszprémben, 2011-ben. A fejezetek címei: Ruzitska Ignác, Ridley-Kohne Dávid, Auer Lipót, Mischa Elman, Eddy Brown, Jascha Heifetz, Nathan Milstein.
Reményi Ferenc: Cervantes élete és összes művei
Átdolgozta és közreadja Rakos Miklós
(Budapest, 2015, Co-print Nyomda).
Veszprém vármegyei Nóták (verbunkos táncok)
Kottakiadvány és tanulmány a „Magyar Nóták Veszprém vármegyéből” című, 136 verbunkos táncot tartalmazó gyűjtemény reprint kiadásához (lektorálta Papp Géza, kiadta a szerző, Budapest, 1994), amelyhez angol és német nyelvű összefoglalás tartozik, „Hungarian recruiting dances from Veszprém county” és „Ungarische Tänze im Werbungsstil aus dem Komitat Veszprém” címmel.
Pablo de Sarasate: Cigányosan – Hat eredeti magyar dallam, cigányos modorban (Zigeunerweisen, Op. 20)
A művet a NEUMA Zeneműkiadó 2011-ben adta ki Rakos Miklós bevezető tanulmányával, benne a dallamforrások részletes ismertetésével.
Tanulmányok és előadások
Petőfi és a verbunkos – Nemzeti zenénk megszületése – Magyar Nóták Veszprém vármegyéből
A Veszprémi Akadémiai Bizottság 1998. évi március 20-i ünnepi emlékülésén elhangzott előadás, amely a „Tanulmányok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából” című összeállításban jelent meg 2001-ben, a VEAB kiadványaként.
Száz évvel ezelőtt hunyt el Joachim József hegedűművész (1831–1907)
Moson Megyei Műhely 2007/2, Mosonmagyaróvár.
Lavotta és kora egy Mozart-kézirat tükrében
Előadás 2010. április 16-án, Széphalom, Magyar Nyelv Múzeuma.
Magyar verbunkos táncok Veszprém vármegyéből (1823–1832) – Hungarian recruiting (verbunkos) dances from Veszprém county (1823–1832)
Magyar és angol nyelven megjelent hanglemez-ismertető Horváth Anikó zongoraművész 30 verbunkos táncdarabot tartalmazó CD-jéhez, amely válogatás a „Magyar Nóták Veszprém vármegyéből” című verbunkos gyűjteményből (Magyar Kultúra Kiadó, Győr, 2010).
Bihari: „Hatvágás” verbunk
Előadás 2014. május 27-én, Széphalom, Magyar Nyelv Múzeuma.
Hol jelent meg a legnagyobb magyar verbunkos táncgyűjtemény?
Veszprémi Szemle, 2013/1 szám (várostörténeti folyóirat, 2013 március).
In memoriam Káté István – Ötven éve alapította Káté István a veszprémi Lovassy gimnázium zenekarát
Veszprémi Szemle, 2014/1 szám
Petőfi és a verbunkos
Előadás 2014. október 21-én, a Pesti Vigadóban megrendezett „VERBUNKOS – HUNGARIKUM?” konferencián, amely „Napút” irodalmi és művészeti folyóirat 2014. évi októberi számában jelent meg.
Egy „egzotikus” Mosonyi-dallam nyomában
Előadás 2015. június 27-én, Széphalom, Magyar Nyelv Múzeuma.
Ismeretlen Auer-dokumentumok I. és II. rész
Veszprémi Szemle, 2015/1 és 2015/2 szám
Hogyan lettek világhírűek Ruzitska Ignác veszprémi verbunkos táncgyűjteményének dallamai (1823–1832)
Veszprémi Szemle, 2017/3 szám
Kiadásra váró könyv
Rakos Miklós: Vecsey Ferenc hegedűművész élete dokumentumokban
A könyvet a szerző az általa Olaszországban felkutatott Vecsey-hagyaték anyagának felhasználásával írta (közreadja Gombos László).
Könyv alakban megjelent tanulmányok, közreadások
A magyar hegedűjáték az európai zenekultúrában – Fejezetek a magyar hegedűjáték történetéből – The influence of the hungarian Violin playing on the music culture of Europe.
A kötetben szereplő tanulmányok és közreadások a „Zenekar” című folyóiratban jelentek meg 1998–2002 között. Kiadta a Hungarovox Studio, Budapest, 2002.
1. Aki Magyarországon mutatta be Bartók II. hegedűversenyét – Emlékezés Szervánszky Péter (1913–1985) hegedűművészre
2. Petőfi és a verbunkos
3. Száz évvel ezelőtt hunyt el Reményi Ede hegedűművész (1828–1898) I–II. rész
4. A Hubay-iskola izraeli ága – Fehér Ilona tanítványai: Pinchas Zukerman, Shlomo Mintz és Shmuel Ashkenasi
5. Magyar csellisták Amerikában: Starker János, Varga László, Rejtő Gábor.
6. Böhm József (1795–1867) az új bécsi hegedűiskola megteremtője I–II. rész
7. Flesch Károly hegedűművész I–II–III. rész
8. Az Arányi testvérek: Arányi Adila (1886–1962) és Arányi Jelly (1893–1966) hegedűművészek I–II–III. rész
9. Verbunkos motívum Beethoven G-dúr hegedű-románcában és Brahms 20. magyar táncában
10. Egy „hősi” Beethoven-lassú: Funérailles… á la hongroise
11. Beethoven „magyar” stílusa – Táncos lüktetés az F-dúr hegedűrománcban I–II. rész
12. Joachim József hegedűművész (1831–1907) I–II–III. rész
13. Schubert a győri postakocsin – Esterházyék muzsikusa
14. Auer-iskola: Jascha Heifetz
15. Niccolo Paganini
16. Keringőkirályok Magyarországon : „Éljen a magyar!” – Gyorspolka csárdás ritmusban.
A „Zenekar” című folyóiratban, 2002 után megjelent tanulmányok
17. Könnyűlovasság…
18. Torreádor – zsinóros mentében (Előjáték a torreádor dalához, Bizet „Carmen” című operájából)
2003-ban:
19. Magyar vonósok Angliában: Straus Lajos (1835–1899), Nachéz Tivadar (1859–1930), Rónai Kálmán (1868–1933), Pecskai Lajos (1880–1944), Hegedüs Ferenc (1881–1929?) hegedűművészek, és Földesy Arnold csellóművész (1882–1940)
20. Magyar vonósok Amerikában: Ajtai Viktor hegedűművész (szül.: 1923) és Scholz János csellóművész (1903–1993)
21. Akinek Bartók írt szonátákat – Arányi Jelly Beethoven hegedűszonátáiról – IV. rész
22. Hat eredeti magyar zenedarab, cigányos modorban (Pablo de Sarasate „Zigeunerweisen” című hegedűdarabjának dallamforrásai)
23. Heinrich Wilhelm Ernst hegedűművész (1814–1865) – „Ungarische Melodien” (Op. 22, 1849)
2004-ben:
24. Az Eroicától az Örömódáig
25. Nikisch Artúr (1855–1922) – Egy magyar hegedűs a Lipcsei Gewandhaus és a Berlini Filharmonikusok élén
26. Joachim József hegedűművész – IV. rész (részletes Joachim-műjegyzékkel)
27. Brahms magyar táncainak forrásai – I. rész
28. Brahms magyar táncainak forrásai: Nikolaus Lenau – II. rész
2005-ben:
29. Brahms magyar táncainak forrásai – Táncos „egzotikum” Mozart hegedűmuzsikájában – III. rész
30. Brahms magyar táncainak forrásai – IV. rész
31. Brahms magyar táncainak forrásai – V. rész
32. A Kristályember hegedűje… – Bartók II. hegedűversenye – I–II. rész
2006-ban:
33. Hősköltemény mélyhegedűre, Bartók „verziójában” – A szerző ebben a 2006 februárjában megjelent tanulmányban írt először a Brácsaverseny helyreállított struktúrájáról, majd a Bartók-kézirat alaposabb tanulmányozását követően, 2011-ben készítette el a versenymű rekonstruált változatát, a hozzá tartozó „The melodic sources of Bartók’s Viola Concerto and its restored structure with the aid of the Fibonacci number sequence – A provisional study aid for students” című tanulmánnyal együtt. Ezek 2016-ban jelentek meg végleges formában.
34. „Virágokbul lesz a koszorú…” – Inspiráció-leplezés Bartók hegedűműveiben
35. Varga Tibor hegedűművész (1921–2003) – Egy győri hegedűs Sionban, a hegedűsök fővárosában
36. „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország…” – Zenei gyökereink kései hajtásai
37. Telmányi Emil hegedűművész (1892–1988)
38. Végh Sándor hegedűművész (1912–1997)
2007-ben:
39. Havas Kató: Emlékezés Waldbauer Imrére (1892–1953) – Fritz Kreisler: A magyar zenéről
40. Reményi Ede hegedűművész – III. rész
41. Böhm-iskola: Bachrich Zsigmond brácsaművész (1841–1913)
42. Elfelejtett magyar hegedűsök: Fodor József András (1751–1828), Rieding Oszkár (1840–1918), Küzdő Viktor (1869–?), Pásztory Pálma (1884–1960), Gyárfás Ibolyka (1901–?), Zilzer Ibolyka (1906 körül–?), Kerékjártó Gyula (Duci) (1898–1962) és Szentgyörgyi László (1910–?) hegedűművészek
43. Martzy Johanna hegedűművésznő (1924–1979)
44. Reményi Ferenc „Reményi Ede hegedűművész életrajza” című munkáját (1–13. rész) Rakos Miklós a ZENEKAR című újság 2007/6, 2008. és 2009. évi számaiban adta közre. A könyvet 1926-ban írta Reményi Ferenc ezredes, a hegedűművész unokaöccse.
2010-ben:
45. Mozart-kézirat Magyarországon – Egy 1775 júliusában komponált „egzotikus” zongorafantázia, és annak hatása Mozart hegedű- és zongoraműveire
46. Auer-iskola: Nathan Milstein hegedűművész (1904–1992)
47. Hubay-Auer iskola: Eddy Brown hegedűművész (1895–1974)
2011-ben:
48. Auer-iskola: Mischa Elman hegedűművész (1891–1967)
49. Bihari János: Hatvágás verbung
50. Komponáló veszprémi hegedűsök családfája: Ruzitska Ignác – Ridley-Kohne Dávid – Auer Lipót
51. Az amszterdami Concertgebouw királya – Machula Tibor csellóművész (1912–1982)
52. A Léner-vonósnégyes
2012-ben:
53. Szigeti József hegedűművész (1892–1973)
54. A Budapest Vonósnégyes
55. Flesch-iskola I.: Ida Haendel hegedűművésznő (szül. 1928)
56. Flesch-iskola II.: Ginette Neveu hegedűművésznő (1919–1949)
2013-ban:
57. Flesch-iskola III/1: Henryk Szeryng hegedűművész (1918–1988)
58. Flesch-iskola III/2: Henryk Szeryng hegedűművész (1918–1988)
59. Popper Dávid csellóművész (1843–1913) – I. rész
60. Popper Dávid csellóművész (1843–1913) – II. rész
61. Ismeretlen Auer-dokumentumok I. rész
2014-ben:
62. Ismeretlen Auer-dokumentumok II. rész
63. Híres magyar hegedűiskolák, világhírű vonósok – Rakos Miklós összefoglaló írása a lap jubileumi számában,
a „Zenekar” újságban az elmúlt két évtized során megjelent munkáiról.
64. Czinka Panna balladája
65. Auer-iskola: Toscha Seidel hegedűművész (1899–1962)
66. Auer-iskola: Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) I. rész
2015-ben:
67. Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) II. rész
68. Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) III. rész
69. Efrem Zimbalist hegedűművész (1890–1985) IV. rész
70. Galamian-iskola
71. A klasszikus magyar hegedűjáték kezdetei – A Viotti-Rode-Böhm Iskola
72. Egy intrika és következményei – A Hubay-Vecsey ügy
2016-ban:
73. Bisztriczky Tibor hegedűművész
74. Sibelius és a magyar hegedűsök – Csillag Ármin és Vecsey Ferenc
75. Egy elveszettnek hitt, Arányi Jellynek ajánlott hegedűszonáta története
76. Szigeti József, a tanár
2017-ben:
77. Az első hegedűkészítő nő Amerikában – Ferenczy Alvina (1890–1971)
78. Corelli és Vivaldi – Az arkangyal és a vörös pap
79. Megjelenés előtt a Fibonacci számsor alapján rekonstruált Bartók Brácsaverseny zenekari hangszerelése.
Starker János
2018-ban:
80. Hubay-Zathureczky iskola – Pauk György
81. Akkor hát ki is alapította az orosz hegedűiskolát?
82. A legigazibb iskola a közönség
2019-ben:
83. Kovács Dénes (első és második rész)
84. Nagy János hegedűművész
85. A vibrátó történetéről
Zenei átdolgozások
Brahms: Magyar táncok kórusra és kamarazenekarra – Brahms: Hungarian Dances for Choir and Chamber Orchestra. (Nr. 1., 2., 4., 5., 20., 9., 10., 19., 17., 13., 12.)
A sorozat bemutató előadására a dél-komáromi VOX FEMINA Nőikar, és az észak-komáromi CONCORDIA Vegyeskar előadásában, kamarazenekari közreműködéssel került sor 2014. október 18-án, az észak-komáromi Duna Menti Múzeumban, Hoffmanné Kemenes Vera és Stubendek István vezényletével. Ezt követően készítette el Uzsaly Bence, a Budapesti Kórus karnagya a sorozat négyszólamú kórusváltozatát, amelynek ősbemutatójára 2016. április 23-án került sor Budapesten, a Gellért szállóban, a Budapesti Kórus közreműködésével, Cser Miklós vezényletével.
A négyszólamú kórusváltozat 2016. november 30-án a budapesti Olasz Intézetben is elhangzott, Uzsaly Bence vezényletével.
Megtekinthető felvételek:
Bartók Brácsaverseny – Kottakiadvány és tanulmány – CD-felvétel – Előadások a Brácsaversenyről
„A BARTÓK BRÁCSAVERSENY A FIBONACCI-SZÁMSOR ALAPJÁN HELYREÁLLÍTOTT STRUKTÚRÁVAL” – szólóbrácsára, zongorakísérettel (Budapest 2016. április)
Kottakiadvány és kiegészítő tanulmány a rekonstruált Brácsaversenyhez, oktatási célra.
A részletes tanulmány ismerteti a mű dallamforrásait is. Szerzője a rekonstruált versenyműről 2007. március 1-én, a szegedi egyetem Zenei Intézetében, majd pedig az International Viola Society 2011. október 12–15-én tartott kongresszusán (Würzburg, Hochschule für Musik) tartott előadást „The melodic sources of Bartók’s Viola Concerto and its restored structure with the aid of the Fibonacci number sequence” címmel. Az előadásról a Deutsche Viola Gesellschaft „Die Viola” című folyóiratában (2011 decemberében), és az „Australian and New Zealand Viola Society Journal”-ban (2012 júniusában) jelent meg összefoglaló cikk, kottamelléklettel.
A BARTÓK BRÁCSAVERSENY (OP. POSTH.) CD-FELVÉTELE
Rakos Miklós átdolgozásában. Előadják: Rakos Miklós (brácsa) és Klebniczki György (zongora) – Szeged, 2016. június 28.
A felvétel Bartók Brácsaversenyének a Fibonacci-számsor segítségével helyreállított struktúrában való közzétételét szolgálja, brácsa–zongora verzióban. A szerzői jogvédelem szempontjából átdolgozásnak kell tekinteni mindaddig, amíg a zenetudomány el nem fogadja a versenymű hiteles változataként. Az átdolgozást korlátozó szerzői jogvédelmi idő Franciaország és az Egyesült Államok kivételével már lejárt. A mű átdolgozása Franciaországban 2024. május 2-től, az Egyesült Államokban 2041. január 1-től lehetséges.
Illusztráció: Rakos Miklós
Cimkék: hangszóló, zenetáj
