július 24th, 2019 |
0Ószabó István: [VÁNDOR A HOLD: MADÁR A SORBAN]
Ha szomorú dal az élet,
kórus, karing, templomi
ének, halál-dömping…
tudod, az ember
dönt így, hogy verssé lesz.
és egyszer költő
leszel te is, barátom.
fogalmat alkotsz, s mondod,
amit el se lehet mondani.
vándor a hold: madár a sorban.
és neked is, lehet,
é l n i a hibás program.
nyálcsorgató éhes csillag-milliárd…
vastag zsírszövet-ég
fellegei: bélfodrok…
a sorban hold száll madárnak.
és történet egyszer csak nincs…
mint elment gyermek,
akit annyira vártak.
avanti ragazzi di Buda.
avanti ragazzi di Pest.
én nem tudom… ahogy az állat, ha éhes,
kinézni a gyöngét.
a halált is köszönni, elégedetten,
mint aki mindent fölélt.
én nem tudok hinni magamban
és azt sem akarom, hogy más bennem higgyen.
nem tudom, voltam-e, éltem-e;
és azt sem, van-e Isten.
szanált világ. vasgolyó:
a tejút daruján himbálózik a Föld.
nyárfa-bolyhok fehértömjénében
tavaszban áldozom.
ág roppan: anyám térdén töri csontom.
tűzre rakja csontomat.
elő-előtűnik kísérő kisbolygó:
egy hidroglóbusz. megy a vonat.
Nincs játékszer?
hát mibe kerül egy rongylabda?
tessék! játsszatok a szívemmel!
mosolyog József Attila.
költőmmel e fülledt
sziámi-létezésben
múltak el a nappalok.
évek… miket meg sem éltem.
tollászkodás koszlott hópihéi.
tűlevelek: Krisztus-szögek.
most van hazám!
most vagyunk nagyon mélyen.
egy perc a Szabadság.
egy perc a Szerelem.
avanti ragazzi di Buda.
avanti ragazzi di Pest.
egy perc csönd a gyász.
örökhó a csitári hegyen.
Illusztráció: A Zsibrica-hegycsúcs