Németh Erzsébet: Várday Kata levele Nyáry Pálnak
Rozgony 1606. április 28.
Szolgálatomat ajánlom Kegyelmednek, mint szerelmes uramnak. Adjon az Úristen Kegyelmednek minden jókat, mind az Kegyelmedhez tartozókkal egyetemben.
Istennek hála, hogy Kegyelmed édes uram, egészségben vagyon, mi is Isten kegyelmességéből alkalmas egészségben vagyunk, az gyermekek is igen tanulnak. Pestist még mi nem hallottunk, csak, édes uram, Kegyelmed őrizze magát inkább oda, mind pestistől, s mind egyebektől. Én szinte elkészöltem már, Várdában ma akartam indulni, de ha Kegyelmed, édes uram, nem késik, megvárom Kegyelmedet. Sokáig nem lehet, mert igen puszta az karastrom. Batory uram felől ma hozott Cycery uram levelet, kiből Kegyelmed mindeneket megérthet, nem leszen addig semmi kár az dologban. Édes szerelmes uram, az jószágom felől törekedjék Kegyelmed, mert bizon igen nagy dolog lenne, ha immárlan kárt vallanánk. Isten után Kegyelmedhez vagyon minden bizodalmom, édes uram, legyen az Kegyelmed munkájára és sok szolgálatjára is mind az mostanin, mind az előbbire mi tekintet, hogy az ki Kegyelmed kezében vagyon, ne kíványék ő felségek azt el. Szentmiklósi jószágunkon ott vadnak az halduk (hajdúk), Tot Ferenc a hadnagyok, három falu is, az ki közös Telegdyvel, azok mindenestől elfutottak. A váradi jószágban is, írják, hogy sokat kiverik az házbul, csak vad gyümölccsel élnek. Isten megáldotta volna az váraljai hegyeket, elég bor leszen, csak az hadaktul hozhatnál el buzasiamot, nem írták meg Váradbul, nem tudván mennyi. Édes Uram, tartsa meg az Úristen Kegyelmedet és engedje ő szent felsége, hogy hamar való nap láthassam Kegyelmedet jó egészségben. Irtam Rozgonban, ma Vitálius napján, anno Domini 1606.
Kegyelmednek szeretettel szolgál míg él
Warday Katta mp.
* * *
Várday Kata, ecsedi Báthory István országbíró kedvenc unokahúga, a Várday család utolsó sarja az ország egyik leggazdagabb úrnője, 1570-ben született. Édesanyja Dobó Krisztina, az egri hős leánya, édesapja pedig báró Várday Mihály volt. Dobó Krisztina férje halála után, 1584 karácsonyán Balassi Bálint költőhöz ment feleségül, aki így Katának mostohaapja lett.
Ismeretes, hogy Balassiék unokatestvérként kötöttek házasságot, így azt vérfertőzés miatt érvénytelenítették.
A Várday birtokkal kapcsolatos perek véget nem érőnek tűntek. Sem a rokonok, sem az örökösök, sem a király nem nyugodtak bele a leányági örökösödésbe, s megtámadták Várday Mihály végrendeletét. Az udvar megbízta a kassai főkapitányt, hogy foglalják el Várdát. Ő Kállóból száz embert ki is rendelt a vár átvételére, de Szokoly Miklós az embereivel lehetetlenné tette bejutásukat a várba. További csűrés-csavarása folyt a pernek. Losoncy Anna, Balassi múzsája arra gondolt, hogy a maga számára szerzi meg Várday Kata és a vagyona feletti gyámságot. Kata azonban kibújt az oltalom alól, mivel 1589. február 2-án férjhez ment Telegdy Pálhoz, s így felszabadult a gyámság alól. Telegdyt kapitányként a hadakozások gyakran elszólították, így nem sokat tartózkodhatott otthon. De távolból is ügyelt a várra, feleségének pedig kedveskedő, szerelmes sorokat írt hét éven át, egészen az 1596-ban bekövetkezett haláláig. (Házasságukból egy leánygyermek született, Anna.)
Megözvegyülése után Katát a törökverő Nyáry Pál vette feleségül, aki szintén özvegy volt. 1600 májusában tartották meg az esküvőt. Lakodalmukon a talpalávalót a körmöcbányai zenészek húzták. Házasságukat Báthory István országbíró hozta össze, aki úgy tűnik jó „kerítő” volt, hiszen a házastársak levelei arról árulkodnak, hogy rajongtak egymásért. Kata korábban csak íródeákok segítségével levelezett, ennek a szerelemnek köszönhetően tanulta meg a betűvetést, hogy férjének saját maga írhasson.
Nyáry Pál 1550 körül született, s a bécsi udvarban nevelkedett. Apjához, Nyáry Lőrinchez hasonlóan katonai pályára lépett. Herkules termetű férfiként említik. Részt vett Esztergom és Hatvan védelmében. 1594-ben Rudolf király Eger várának kapitányává nevezte ki. Amikor a 150 ezer főnyi török sereg III. Mohamed szultán vezérletével körülzárta a várat: Nyáry igen szorult helyzetbe került, mivel a császár által küldött idegen csapatok egy része meg sem érkezett a magyarokhoz. A Nyáry Pál és a Barcsay alvárnagy által vezetett védőcsapatok egy ideig sikeresen kitartottak, de a zsoldosok föllázadtak és követelték a vár átadását. 1596. október 14-én a várkapitányt a várral együtt átadták a töröknek. Nyáry török fogságba került, ahonnan viszonylag hamar kiszabadult. Ekkor vád alá helyezték, de ártatlansága és hősiessége bizonyítást nyert.
1597-ben nagyváradi főkapitány-helyettessé nevezték ki. 1598. szeptember végétől öt héten át ismét a török seregek ostromolták a várat – ezúttal sikertelenül. Ebben jelentős szerepe volt Nyáry Pál elszánt vezetésének. Meg is kapta érte a főkapitányságot. Ezt követően még több sikeres törökellenes akcióban vett részt. A Várday Katával kötött házassága után ő is áttért a kálvini hitre. Házasságukból egy leánygyermek született, Krisztina, akinek a második férje Eszterházy Miklós nádor lett.
Nyáry egyre inkább kiábrándult a császári politikából, és Bocskay István fejedelem elkötelezett híve lett. Ő írta alá a fejedelem nevében az 1606-os bécsi és zsitvatoroki békét. Kraszna, Bihar és Közép-Szolnok vármegye főispánjának tisztségét is betöltötte. Tucatnyi vár és számtalan uradalom volt a tulajdonában. Például Pápa, Diósgyőr, Kisvárda, Debrecen és Miskolc városok is. 1607. december végén valószínűleg pestisben halt meg.
Várday Kata miután megtanult írni: széleskörű levelezést folytatott. Személyével több korabeli vers is foglalkozik, s valamennyi a legnagyobb tisztelettel említi. A17. század eleji rangos családok közül igen sokan leveleztek vele, kikérve személyes véleményét, tanácsát is ügyeikben.
Illusztráció: A kisvárdai Várday család családfája (részlet)
Cimkék: lelettár, levél, próza
