június 12th, 2019 |
0nagyatádi horváth tamás: Negyednapon (Három vers)
Kék virágok
Az ég kékje olykor aláfolyik
és mintha színező lenne a föld,
a mezők, az erdők alja,
a tarlók és az út menti gazosok.
Kék vidámságát és derűjét
hozzáadja a világ zöldjéhez,
fehéréhez, sárgájához.
Mintha Isten szívéből folyna…
Az ég kékje olykor aláfolyik
és a levegő ecsetjével hitet old
a madarak dalához.
Csendjében források fakadnak.
Tulipán
A tavasz lélegzik vele
világot ki és be,
ahogy bontja szirmait
nappalra ki
és zárja éjjelre be.
Az ember lélegzik vele
zöldülő mezőt ki és be,
ahogy bontja szirmait
nappalra ki
és zárja éjjelre be.
A tulipán lélegzik velem
lehetséges világokat ki és be,
ahogy szórom semmiségem
nappalra szét
és gyűjtöm éjjelre be.
Semmiség játszik össze
mindenséggel,
ahogy születek szirmokkal
nappalra fénnyel
és hanyatlom éjjelre feledéssel.
A tavasz lélegzik vele
végtelen létet ki és be,
ahogy bontja szirmait
nappalra ki
és zárja éjjelre be.
Negyednapon
Seminatur in corruptione,
surget in incorruptione.
Harmadnapra legyőzte a halált,
estére mégis megfeledkeztek róla.
A kertek fái bús menyasszonyok,
virágfátyluk csendesen omlik.
Emésztő tűz fészkel az Úr talpa alatt,
mélyíti a csend süket sötétjét…
Némaságán vörös parázs pattog.
Illusztráció: Harangvirágok (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele (2018)