február 28th, 2019 |
0Tamási Orosz János: Epitáfium-töredékek; Hommage à Esterházy János
(IV. Ennyi maradt: nézni)
nem igazán szeretnék már élni
de meghalni sem sietnék Uram
a kettő között lennék szívesen
csak nézném Kerted hogyan hull
zuhan áldatlan dzsungelek vad
ölelésébe miként lesz a magból
érctelen kő s mily pőrén fedi el
a Nap fényét a lombok koronája
a fényre szomjazó lombok elől;
a kettő között lennék szívesen
meghalni még nem sietnék Uram
de nem igazán szeretnék már élni
mert Kerted olyan gondozatlanná
vált nő a sárkányfogvetemény
Uram! de így van ez jól te sem
haragszol már figyeled csak;
állván kettőnk között; a mi lassú
pusztulásunkat. ennyi maradt:
nézni. …morituri te salutant.
(VII. Jégverésben)
„…Íme hát megleltem hazámat…”
hol feltámad mind – a szikla-mélyt –
de előbb alszik rá búsongva
rosszul rossz álmoktól gyötörve:
íme hát elverik hazámat
gyümölcsre jég s lázra jön aszály
fordul vermében mint a század
holt időkből halott időkre
eztán már így marad nem kócol
össze reményt és gondot honnal
kövér göröngyöt görböl hosszú
álma alá s elhull majd csöndben
„…hazámat megleltem hát íme…”
aszály jön lázra s jég gyümölcsnek
(IX. Jelek)
sorsom mögött sorsok sorsok sorsok
szövevényes hálói karcolják elmém
síkjait ;sorsok; mind arra vár bejárjam
újra az elfelejtett célok meddő zegzugát
térkép e táj agyam labirintja bizáncos
Rómája létem megannyi tékozlása telek
a tavasz óhaja nélkül égető nyarak az ősz
vágyát űzvén űzve ó mennyi jel mennyi
s mind a semmibe fut fut siet temetni
temetni siet fut fut semmibe a sorsom
és lohol mögötte szorgosan a többi fuit
mondd ha szemed erre téved s legyen
néma csönd csupán minden gondolat és
minden mellé karcolt volt parancsolat
(XIV. Ima az emberért)
Uram irgalmazz ;ártatlan; lelkünknek
lelkünknek ;ártatlan; irgalmazz Uram
gondolattal szóval cselekedettel
az üldözöttek védelmére kelni
az de facto már az utolsó futam
dallamban kottában halálmenetben
unt dialógusban bősz diktátumban
lenni bűnt tűrve – az utolsó futam
az embertelenség első jelére
rezzenni sem csak szégyenkezni némán
rosszat nem tenni de jót s jól remélve
gondolkodtatni cselekedni – léhán
bűnt tűrve el az már a végső futam
… lenni bűnt tűrve – – – az utolsó futam …
Uram irgalmazz ;ártatlan; lelkünknek
lelkünknek ;post mortem; irgalmazz Uram
Illusztráció: Esterházy János (felvidek.ma)