Hegyi Zoltán Imre: Nap. Forduló.
Bizakodó, életigenlő vers Babiczky Tibornak
Ma kezdődik az igazi kaland.
Semmi megszokott. A kezedből
kihulló tárgyaknak más az esése.
Az éjszaka valaki átfogalmazta a
gravitációt.
Vagy téged fogalmazott át
valaki. Másképp kimondott
más ízzel lüktető mondat —
próbálgatod kiejteni, de
nem esik le a neved.
Mintha csatába indulnál a
sérthetetlenség boldog tudatában —
pedig csak vonzódsz, mintha
elég fiatal volnál hozzá.
Olyan új ez a szerelem, pedig
évek óta tart.
Suttogd a fürdőszobatükörben
kócolódó alaknak: “Baldur,
ez a hátralévő életed első
napja! Ma odaállsz. Vele. A
fagyöngy alá! Lesz, ami lesz!”
Vannak vonzások, amiért
érdemes megborotválkozni,
hogy a szőr se. Semmi közétek.
Más a fény esése — nem is érted,
de az a figura ott, a tükörben
fütyörész.
2018. december 21.
Illusztráció: Baldur halála (illusztráció egy 18. századi izlandi kéziratból)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
