Toót-Holló Tamás: Csillan a hab

544 oldal, keménytáblás
Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó, 2017
ISBN: 9789632637037

eredeti ár: 4 900 Ft
webshop ár:
3 920 Ft + 1 550 Ft postaköltség
Megrendelés

Annotáció:

Vannak történelmi regények. Ezek a történelmi tényekről szólnak. S vannak regényei a mitikus történelemnek. Ezek a kulturális emlékezetről szólnak. Toót-Holló Tamás metatörténelmi regénye ez utóbbi megközelítés példadarabja: úgy szól Szent Lászlóról, hogy valójában inkább a mitikus történelem Szent László alakja köré szőtt motívumait idézi meg. Az ő Szent Lászlója így egyetlen örök történetben forgolódik előttünk. Ez az örök történet nála a kerlési csata híres asszonyszabadító jelenete, amit a magyar kultúra szinte páratlan gazdasággal hagyományozott a mindenkori utókorra.
Az 1068-as cserhalmi ütközetben még hercegként asszonyt szabadító, az asszonyt rabló kun vitézzel pedig életre-halálra párviadalt folytató Szent László hősi cselekedete különleges kincsünk. Ez a talányos küzdelem valójában a magyar kulturális örökség legősibb módon modern nézőpontjátéka. Egyszerre él velünk ugyanis ez a cselekedet a krónikáinkban is megjelenő katolikus legendárium szerint, az udvari gondolkodás lovagi hagyománya szerint, valamint pogány múltunk ősi hitvilága szerint.
Toót-Holló Tamás mágikus számainak rendszerében ez a három látószögben is egyetlen, de közben mégis örök összefeszülés egyszerre hét mintázatban is elénk rajzolódik, mintha mindegyik asszonyszabadítás csak egy újabb felkészülés lenne az Ég szerelmére szóló hét rendbéli úton. Mindig magasabban ugyanazon a csillagösvényen. Azon az úton, ahol Szent László már nem más, mint – a Peer-kódex Szent László énekével szólva – „csillagok közt fényességes csillag”.
Ezen a csillagokkal járó úton Szent László úgy készül magát a kun vitézzel összemérni, hogy ebben a történetben egyszer vele van a szélkötő sárkány, Kalamona is. Egyszer vele van Ribike, az aranyos hátú gyíkocska is. Egyszer vele van Virág Péter, az árok partján virág képében megszülető táltos is. Egyszer vele van az Ibolyával együtt a vér szavát megszólaltató Rózsa is. Egyszer vele van a Feketegyász országába fehér galamb képében elrepülő Tündér Erzsébet is.
Ennyi tündér láttán nem is lehet kérdés, hogy a Csillan a hab szerelmes regény. Így már az sem lehet meglepő, hogy ebben a történetben Szent László, a kun vitéz és a megszabadított lány úgy vannak hárman, hogy együtt ők mindig háromszöget alkotnak. Talán nem véletlen, hogy a Cserhalom című eposzában Vörösmarty Mihály csakúgy szerelmi háromszöget látott itt, mint ahogyan a Képes Krónika írója, Kálti Márk is ezt tette.
Miközben a hangulati játéktér ennél tágasabb szinte nem is lehetne. Kálti Márk a kun vitéz életéért könyörögni kezdő lány alakját maga elé idézve holmi tisztátalan érzéseket vizionál, Vörösmarty viszont a „szerelem szép szózatival” érkező kun vitézt lát maga előtt. De nem is az a lényeg, hogy kinek van igaza. Hiszen mindenkinek igaza lehet, akár még egyszerre is. Hanem az a lényeg, hogy ez a történet szerelmi vallomásként is máig velünk él ezer és egy alakban. Hét ősi varázsmesében megforgatva is csak egyetlen forgatagban.