Mondd meg nékem, merre találom…

Levélfa

november 29th, 2018 |

0

Ködöböcz Gábor: Az ihlet nevű angyal… (Levélfa, 29.)

 

Suhai Pálnak

 

2018. szeptember 24.
Kedves jó Palikám! A tőlem szokatlanul késedelmes válaszért elnézésedet kérem s egyúttal köszönöm a türelmedet!
A levélesszéket és verseidet egyaránt élvezettel olvastam; mindegyik írásod fölér egy manifeszt kiáltvánnyal. :)) Az élmény- és érzékenységformák sokféleségéből sarjadzó, gazdag konnotációjú versvilág egyik hangsúlyos üzenete talán az lehet, hogy a rosszak (csököttek) gőgjét mégiscsak legyőzheti a jók (törekvők) alázata. Főleg, ha a Fennvaló is úgy akarja.:)) Egy szó mint száz: szívem szerint való, erősítést jelentő verseidnek ott a helyük az Agria téli számában. Költőként is igazán szépen ívelő pálya a Tiéd!
Nyilván nem a véletlen műve, hogy ilyen kitartóan és intenzíven foglalkozol Búzás Huba világával, mert egy és ugyanazon szellemi vércsoportba tartoztok. A saját növéstervére figyelő, organikusan építkező, „kifelé zárt, befelé nyitott” Búzás Huba legfőbb törekvése – a vak is láthatja ezt – arra irányul, hogy pontosan olvassa és jól értse önmagát. A művészi-emberi meghasonlottság és megátalkodottság mai dzsungelében – itt jön a ‘bázisjellem’ szerepe – erről csak szuperlatívuszokban lehet szólni. A vele született talentumon túl Huba barátunk nem veti meg a kitartó munkát, az erőfeszítést, ráadásul kellő türelemmel, önfegyelemmel és alázattal is rendelkezik. Ezért aztán – hozzád hasonlóan – az ő nyomában minden dicséret csak bicegve járhat.
Búzás Huba kultúrhistóriai szempontból is jelentős, legutóbbi remeklésére (Égi kupolánk) reflektálok még röviden. Az ilyen-olyan mai kánonokat legalább öt emelettel fölülmúló hatalmas alkotás újfent arról győzheti meg az olvasót, hogy a világmindenségnek mondott nagy egészet senki sem látja a maga komplexitásában és teljességében úgy együtt, mint a költő. Ez nyilván a költői optika élességét és a kozmikus pillantás képességét jelenti. És a dolog természetéből adódóan azt is, amiről már jó ideje hajlamosak vagyunk megfeledkezni: „az egésznek része csak az lehet, ki szíve részévé tette az egészet.”
A lehető legjobb egészséggel párosuló töretlen alkotókedvet, az ihlet nevű angyal jótékony jelenlétét és szellős határidőnaplót kívánva nagy-nagy köszönettel és baráti szeretettel ölellek: Gábor

 

Illusztráció: Ködöböcz Gábor

 

Cimkék:


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás