október 22nd, 2018 |
0Hegedűs Gyöngyi: ingázva a tengerben
(Szondi Györgynek)
már megint egy felejthetetlen mondat amelyre nem emlékszem úgy csillan meg mint eggyel előttem leszálló nő blúzáról a földalatti üléshuzatának hullámrajzolatán magára maradt arany flitter ahogy megindul a szerelvény az üresen maradt hely jeleket ad a vele egy utastérben levő testek szinkronja nem fordít nem tolmácsol csak a nézővé lett hallgatónak a nyelv közös lehetetlenségét nyomatékosítja lesz utánam is valaki akit azzal marasztal tovább gyönyörködhet ingázva a tengerben mint eggyel előtte leszálló felidézhetetlenben csak megváltatlan mondható hogy itt vagyok mindig épp tusakodom egy másik parton holott a tenger azonos egy képpel mi belém mélyedt egy másik parton itt vagyok a tenger azonos anyjától idegen víz nem éri a bárány megváltatlan mondható a gyermeket az anyjától elszakítom egy idegen nőnek örökbe adom hogy víz nem éri a tengertől mégis göndör a hajuk maga a bárány maga az irgalom elszakítom mikor örökbe adom utánam lesz itt vagyok iszonyú minden kép anyjától idegen víz nem éri holott
Illusztráció: a szerző fényképfelvétele