október 19th, 2018 |
0Kilián László: Niomé II. – A vas mítosza
IV. Falu (részlet)
2.) Csízió szerént cselekszik. Kémleli az ég beszédes jegyeit – világoljon vagy aléljon bár. Itt a faluban addig éli világát, míg dolgát és baját csíziósan szaporítja-emészti, míg gondot visel jószágára. Kezeli. Gyógyítja.
Lópatikája minta. Példa, mennyi mindent gyűjtöget össze pajtában, istállóban, hogy abrakosa, igása, hátasa szabaduljon a kórságtól; megelőzze gazdája, hogy elpatkoljon.
Holott a fő dolga, hogy derék szántóvető legyen, örömeit a föld révén érdemelje ki. Igaz szántóvetőnek lenni különb munkálati méltóság, mint beérni azzal, hogy elszórja, kihajtsa, leszedje, hajtsa. A gazda szeme ott a házon, az udvaron, istállón, fészeren – ügyel kertre, rétre, határra. A hív földmíves szereket gyűjtöget, szereket, amikkel elkerülheti a bajt, ami segít hárítani. De a lópatika minta és példa. Kelletik a mérő- és tartóedény üvegből, cserépből és kőből vagy vesszőből. Meszelyes üveg, korsó, kancsó, bögre és gránit-tál vagy kosár.
Tarts a polcon szarvasport; szarvas-szarv olaját, új téglát, hogy hevíthesd, de legyen fiatal agyagod is – mondja tanácsát a Csízió.
Megfogadja mind, ki a bajnak elébe megy.
Gyógyításhoz tesz félre az állatok után szalonnabörkét, ószalonnát, tikmonyt héjastól, belestől. Azt is tudja könyvéből, miként tölts ki héjából székét, hogy csak a fehérjét alkalmazza ilyen-olyan írba keverni. Óhájat őriz, de gyógyításra fordítja – ha kell – ebének vérét.
Azt is kitanulta: a tej jó szolgálatot tesz ehhez, írós vaj ahhoz. Bevált, amikor helyén használta a sótalan hájat, egyebütt a bárányfaggyút. Akad kórság, amire nyúlhájat tesz el, máskor meg a méz használ keverékben olajjal vagy magában. Csiga húsa zúzva, máshogy a vízicsiga juttat eredményre, értőn igazítva. Kikúrál némely bajból a ganajlé, ebből az emberganéj, csak jól vedd ki könyvből a módját!
Növények serege is szere a gyógyításnak – így a Csízió –: hol a torma, a retek és a borsó, hol az ánizsmag vagy a rossz alma csatakja. Kenegetéshez a római szegfű leforrázva, az olaj magában; máskor a mustármagolaj. Gyógyító – tudja a gazda – a borban habart foghagyma meg a gyömbér, a borral ojtott, de a búzaliszt is habarva, miként az, ha járatos szeldelt hagymát pörköl megenyhíteni lova kórságát. Amikor a faolaj dukál, azt veszi – mikor a zsálya leve, ahhoz nyúl.
Számon tartja, hova tette a lenmagot, a jóféle sáfrányt, a páfrányfű gyökerét és az ürmöt. Kellhet crudesfű, kálmus vagy valeriánafű! Legyen talonba kendermag, útilapfű, cicafarkfű, kappanőr, de ziliz is! Jó hely legyen az édesgyökérnek, a kamillának, bodza- és hársfavirágnak, cickórónak! Porban legyen külön is üröm, így tárnicsból is – darálva bab, pörkölve árpa. Alkalmatos lehet a tölgy- és fűzfakéreg. Bajravaló a varádics, de a koromhoz keverve!
Készenlétben tartja a Csíziót szívelő jószágának a gyolcsot, a lepedőt, a pokrócot. Van kenderkóca – jóféle –, lencsepű és más csepűje, használ rágatásra szalmakötelet, de vehet lovának töklevet, aloest, keríthet korpás italt.
Erősebb szerekre is szert kell tennie, ki a Csízió szerént kíván gondos hírében állni! Szert is tesz!
Háza építéséhez, javításához használja ugyan őszre, tavaszra, mégis írnek, ápolószereknek is vesz belőlük, s kerít nekik külön tárolót a pajtában, a fészer mellett. Odakészíti az ojtatlan vagy égetett meszet, fekete kátrányt, hogy nyersen, levet nyerve belőle vagy kátrányvízzé tegye a jegyzett kúranemhez.
Kámfort szerez és pótolja, ami fogy vagy párolog belőle. Bajhoz híven pálinkába keveri. Lesz kámforspiritusza ugyancsak – más nyavalyára szalmiaspiritusz.
A családnak és a mosásra tartott jóféle háziszappannak helye van a tárolóban is. Használja szappanos vizét áztatni és miegyébre.
Kénkő, gálickő, zöld görög csakúgy elkel itt, minta magnesium, ami kénes; a kénköves máj. Orvosolni használja a szürkezsírt, ami kéretős-szerzett, ahhoz salétromot, keserűsót. Polcra téve vár a lúgtartarus, a terpentinolaj, a timsó, bükkfa-hamulúg. Elő fogja találni – ha szükség hozza – az ördögszart (stinkasandot) vagy a rákkőport egyaránt.
Legyen bár kehes vagy egeres, szert ad neki, kenegeti. Ha férges vagy az abrakot megutálja; ha sántul, gyengeség fogja el; a szer, az istáp helyre hozza.
Vigadoz háznép és mind a jászolhoz állított.
Illusztráció: Gyógyszeres üvegcsék (pixabay.com)