Taizs Gergő: Egetverő
Gyűlnek a sötét foltok.
Minden molekula, mint tűzhelyen
felejtett olaj, úgy sistereg.
Már nincs sok hátra:
villanó szemmel konstatálja,
hogy a következő ütés
minden bizonnyal és
nagy robajjal szakítja
majd át hamuszín arcán a bőrt.
(ez az a pont, mikor minden eldől)
Az idő szirmai kérgesednek,
ő is a földre zuhan,
egyre pereg előtte esőélete.
(mennyi emlék, mennyi öröm, mennyi bánat,
mennyi csepp rejtőzhet egyetlen tócsában?)
Nem kell, hogy sokáig várja:
a hajnali fénnyel felszálló pára
lesz majdan profán feltámadása.
Taizs Gergő a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Eső (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
