Száva Csanád: Zarándoklás a cédrusokhoz
Áldott legyen minden lépésünk, áldott legyen ez a bejárt napunk, áldott legyen a Nap a fejünk fölött. Köszönjük neked, hogy megkaphattuk az égő sebek kegyelmét. Lábainkkal most a múltunkat tapossuk, és kijutunk a napfényre. Áldott legyen minden lépésünk.
Legyen áldott.
Legyen százszor áldott.
Áldott legyen minden lépésünk. Köszönöm, hogy segítesz eltávolodni a bajoktól. Köszönöm, hogy egyre kevesebb szál elég. Nap mint nap kevesebb elég, nap nap után az én gyengeségem gyengébb. A szenvedély perzselte minden napomat. Szánalmas szenvedély. Köszönöm, hogy ez napvilágra került. Azt szokták mondani, hogy minden szál cigaretta egy szeg. Nem. Minden szál elégését köszönöm, mert így kerültem közelebb önmagamhoz.
Úgy legyen.
Legyen úgy, mindig. Szívott ma? Bocsánat, hogy megkérdezem, de így tükörként szolgálhatnék.
Áldott legyen minden nap, amelyik megajándékoz minket a tükrökkel. Lelkünket és testünket meglátjuk, gyarlóságainkat. Pőre testünk, lelkünk már nem egy papé vagy férfié. Áldott legyen a kegyelem, amelyik megengedi. Hogy kilépjünk magunkból. Kék mezők fölöttünk és alattunk. Papi mivoltom probléma lesz. Majd enyhül a perzselő érzés. Megjutalmazhatom magam egy utolsó szállal.
Nagy a hatalmad.
Nagy, mint ezeknek a pálmafáknak a szépsége, és a közeli Mediterrán vagy Adria hullámzása. Látjátok, milyen szép a tengeri levegő? Fölöttünk a Nap? Égessük el a szenvedélyeinket, dobjuk a hullámok közé, húzódjunk a másik szenvedély árnyékába. A nagy szavak egyre kisebbek, a tükröződésről inkább te beszélj, atyám.
Áldott legyen minden gondolat, amelyik fényt sugároz a füstös üvegekre.
Áldott.
Atyám, azért még egyet elszívhat velem, én mondom, nagy a hatalom, megszabadultál most már a szenvedélytől. Most már nem tud odaszegezni téged a gonosz.
Áldott legyél, kedves Kokó. Köszönöm, hogy eljöttetek velem. Kisütött a nap. A távolban vékony füst szállt fel az égbe.
Köszönjük, atyánk, hogy együtt imádkozhattunk. Én a csöndben megláttam a hangokat, amikről Kokó beszélt.
Atyám, én ide eljöttem, megtapasztaltam a Nap erejét, megfürödtem a tengerben. Ezt már megcselekedtem. Most már meghalhatok.
A szenvedélyek lassan hamvadnak el. Reméljük, hogy nem kell sokáig reménykednünk.
Köszönjük atyának a kőkemény gondolatokat, az imáid nagyratörően hangzanak, ez bizonyítja kishitű mivoltunkat. A férjem megszeretett. Felejtek, de hátha még Kokó eszembe juttat valamiket.
Egyszer vége lesz. Meg van írva a Jelenésekben. Addig még éljünk, amíg meghalunk. A pálmafák bólogattak, egy hullám felcsapott az egyik pálmafáig.
Száva Csanád a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Csontváry Kosztka Tivadar Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. festménye (1907)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Napút-köszöntők (8.) →
Móritz Mátyás: Ismeretlen fogalom →
