Soóky Melinda: Csak egy kavics…
Elhajított kavicsként létezem,
árván vergődöm lomha vizeken.
Fényesre csiszolt vagy kopott?
Párkák súgják: majd megtudod.
Karcsú harang csendül valahol,
tengerem idő-fövenyre sodor.
Felettem ólmos hajnalok árnya,
hitet fércelek a remény szavába.
Nehéz mozaik-ablakok perceim,
színek suhannak jövőm sejtjein.
Ellopja-e nekem valaki a Napot?
Nélküle örökre kavics maradok.
Soóky Melinda a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Kavics a vízben (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
