Benkő Ildikó: hála az éjért
még ujjongsz belőlem
semmim enyém te mindenem
gyönge lángommal téged églek
átsuttog bőrömön lágy ébredésed
mint székeden zörögve alvó kabát
ma is csak téged hasadlak tovább
egyre lomhábbak a pillanatok
fölfelé hullnak a mércék
a pontos csillagok
a kútban
holdkórosok
csak
benned moshatom
arcom
van még mit féltenem
szabadon
át meg átjárod
üres házam
e képzelt telken
minden szavamat elpazaroltam
már csak mélyedben
derengek
Illusztráció: Parkoló éjszaka (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
