november 26th, 2017 |
0Guillaume Apollinaire: Kikericsek
Mérgező a rét, de dísze is az ősznek
Tehenek legelnek
Lassan megmérgeződnek
Körül kikericsek, e lila virág nyit,
Szemed igéz, mint a virágmező itt,
Ibolyaszín, mint azok körül, s az ősz, nekem
Lassan megmérgezi szemed az életem
Iskolások jönnek, terül a víg zsivaj,
Csuklyás kabát repül, szól a harmonikadal,
Virágot szednek, anyát, lányt, s azok lányait
Oly színeseket, mint a te szemhéjaid
Amik remegnek, mint virág, ha fúj a szél
Csendesen dudorászik a pásztorlegény
Amíg a csordával elhagyni készülődnek
Végleg a rétet, álnok virágaival az ősznek.
Koósán Ildikó fordítása
Koósán Ildikó a 2017-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott műfordítója.
Illusztráció: Kikericsek (pixabay.com)