Mondd meg nékem, merre találom…

Vers

október 29th, 2017 |

0

Dombay Célia: Hajnal (Három vers)

 

Köd

óraketyegésben
a sűrű köd leszáll
rajta ül minden
fehér tetején
elszenderül a fény
s mellébújik a halál

 

Hajnal

tép égi förgeteg
fehér vitorlát
s ha csonkja
szórja ezer part
vizéhez álmait
sebek helyétől
a hajnal már
távolabb elér

 

Február

halkul a
kályhamelegben
a láng
dere hajlik
a télnek
hidegén már
sárgul a fény
vele szöknek
a léptek

 

Illusztráció: Johana Trayanova fényképfelvétele

 

Cimkék:


Feltöltötte:

Napút Online adatlap-képe



Back to Top ↑

Tovább az eszköztárra

A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat ("sütiket") használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás