Döme Barbara: Mese a dühös impotensről
Egyszer volt, hol nem volt, a százezredik sikertelen gyerekcsinálási kísérleten túl, volt egy asszony és az ő férje. A férfiről kiderült, impotens. A nőnél semmi hibát nem találtak a doktorok. A felesége úgy gondolta, nagy szégyen lenne elválni az urától, de még nagyobb szégyen lenne, ha nem esne teherbe, ezért törni kezdte a fejét, hogyan lehetne neki gyereke.
Éltek, éldegéltek, az asszony teljesen felfúvódott a sok hormonkezeléstől, mindenhol kiszőrösödött. Jobban megrémült, mint Jancsi és Juliska a sütőlapáttól, ezért úgy döntött, rábeszéli a férjét, hogy a sok mesterséges beavatkozás helyett keressenek valakit, aki gyereket csinál neki. A férfi azt hitte, a felesége viccel. Parányi faluban éltek, ahol mindenki ismert mindenkit. Biztos volt benne, amennyiben megteszik, amit az asszony kitalált, pillanatok alatt mindenki megtudja.
– Hogyan nézek majd ezek után a misén a pap szemébe? – kérdezte feleségétől, aki továbbra is kötötte az ebet a karóhoz. Azt javasolta, keressenek a városban apajelöltet, ott nagyobb a választék, és a titkukat is elrejthetik.
Telt múlt az idő, a férfi belátta, mégsem főbenjáró bűn, ha az asszonyt egyszer egy idegen is megcsinálja, pláne, ha azt nem élvezetből teszi, hanem azért, hogy gyerek legyen belőle. Miután ezt tisztázták, és szépen kicsinosították magukat, elindultak a városba.
Mentek mendegéltek, mikor szembe jött velük a férfi egykori iskolatársa. Annak idején a legjobb barátok voltak. Aztán egyikükből ügyvéd lett, a másikból meg impotens. Amikor később egy társaságban kettőjükről anekdotáztak, senki nem tudta eldönteni, melyikük járt rosszabbul.
Az iskolatárs nagyon megörült a házaspárnak, azonnal ebédelni hívta őket. Sosem jártak még ilyen elegáns étteremben, meg hát zavarban voltak attól, hogy kérni akarnak az ügyvédtől. Addigra eldöntötték, hogy a jóképű férfi, megfelelne a gyerekük apjának. Míg az ügyvéd leparkolta az autóját, ők megbeszélték, megkérik, háljon az asszonnyal, ajándékozza meg őket a magjával. A desszertig egy szót sem szóltak, ám a tortánál ömleni kezdett belőlük a szó. Elmesélték, hogy a férfi impotens, de nagyon szeretnének gyereket. Beszámoltak a hormonkezelésről, a puffadásról, a szőrösödésről, s amikor már láthatóan megdolgozták az ügyvédet, kierőszakoltak belőle egy igent.
A jogtudós másnap nagyon bánta, hogy belement a dologba. Aztán a régi szép iskolai napokra gondolt, és arra jutott, egykori legjobb barátja boldogsága őrajta ne múljon. Kivett egy elegáns szállodai szobát, oda invitálta a házaspárt. Az asszony csipkés alsót vett fel, majd ágyba feküdt, úgy várta gyermeke leendő apját. Az ügyvéd az utolsó pillanatban bepánikolt, de néhány pohár pálinka után úgy megdöntötte az asszonyt, hogy az biztos volt benne, ebből gyerek lesz. Nem így történt. A nő teljesen kiborult, amikor néhány hét múlva kiderült, nem jön a baba. Azt gondolta, ismét kezébe kell venni az irányítást. Közben az ura felhívta a barátját, aki felajánlotta, újra meglátogatja az asszonyt, ha már ilyen szerencsétlenül alakultak a dolgok.
Telt múlt az idő, az ügyvéd még néhányszor együtt hált a nővel, aki nyár végére teherbe esett. Amikor megtudták a jó hírt, madarat lehetett fogatni velük. Arra gondoltak, mielőtt a falu a szájára venné őket, papírt kellene szerezniük arról, hogy a férfi nemzőképes, és tőle van a gyerek. Mert az emberek pletykáltak, lépten-nyomon arról beszéltek, hogy impotens. A férfi úgy gondolta, ismét szívességet kér ügyvéd barátjától. Levágtak egy disznót, a hurkát, kolbászt becsomagolták, a tepertőt kisütötték, és a hússal együtt elvitték neki. Az ügyvéd örült, hogy sikeresen teljesítette küldetését, de annak kevésbé, hogy újabb szívességet kérnek tőle, egészen pontosan azt, adja ki magát a nő férjének, helyette produkáljon vizsgálati anyagot a klinikán. Miután nem akart a csalásba belemenni, az impotens férj megfenyegette, kiteregeti, miszerint az ügyvédet annak idején megbuktatták történelemből és csak úgy ment át a pótvizsgán, hogy szexelt a tanárnővel. A fél disznó, a zsarolás, meg a krokodilkönnyek végül meggyőzték a jogászt.
Másnap elmentek a klinikára, ahol a férjnek mintát kellett adni, hogy papírt kapjon termékenységéről. Miután végzett, a három jó barát ismét betért az elegáns étterembe, hogy megünnepeljék közös históriájuk sikeres végkifejletét. Miután bepiáltak, az ügyvéd felajánlotta, szívesen lesz a gyerek keresztapja. Koccintottak.
– Nálad jobb barátot nem ismerek – mondta a férj, majd a feleségéhez fordult és megköszönte neki, hogy impotenciája ellenére is mindvégig hűségesen kitartott mellette. Megkönnyezték a beszélgetést.
Néhány nappal később hivatalos levél érkezett a klinikáról. A férj mosolyogva vitte be boldogságuk zálogát a konyhába, hogy együtt bontsák fel feleségével. A borítékból pecsétes igazolás került elő, melyen ez állt: a vizsgált személyről kiderült, terméketlen, gyermeke soha nem lehet.
A férfi döbbenten nézett a feleségére, aki sápadtan rogyott a székre. A férj nem értette, ha ő és az ügyvéd is impotens, kitől terhes a nő?
Az asszony közben azért fohászkodott, a gyerek senkire ne hasonlítson a faluban, mert ha az ura megtudja, ki csinálta fel, nagyon, de nagyon dühös lesz…
Illusztráció: Gyermekvárás (pixabay.com)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Napút-köszöntők (8.) →
Móritz Mátyás: Ismeretlen fogalom →
