november 24th, 2016 |
0Falus András: Neked mondom (Két vers)
Neked mondom
Neked mondom minden szavam
mert már beszélni is tudok
és a színeire bontott fényben
izzanak bokros udvarok
levegőmet méricskélem
és már repülni is szabad
betölt a felső égbolt fénye
minden szavad, minden szavad
látod, az idő hurkot vethet
mindig reggel van, reggel
és szivárványzenét búgva
találkozom a végtelennel
Kusza bál
(LCs-nak)
Lélegzetünk évmázsákkal terhes
Ritkuló hajunk sátra alatt ülünk
szánkban már sokszor elhűl a leves
s mind többször szeretnek nélkülünk
Ösztöneink még kapaszkodnának
csikótudatunk is szilajon rúgkapál
de már nekidőlünk minden ház falának
és álmainkban már kisinas a halál
Daliás edzésekkel karban tartatnánk
De kihagyni ürügy már túl gyakran akad
S lágyuló asszonyosodás települ ránk
Szurkáló mellünkből zihálás fakad
Játszunk még néha kacér mosolyokkal
fejünk mellett fütyülő golyók arzenálja
listákban számolunk az elment barátokkal
s tombol a meglett emberek kusza bálja.
Illusztráció: Kállay Kotász Zoltán fényképfelvétele (2016)