szeptember 22nd, 2016 |
0Szentmártoni János: Önszócikk
1975. november havában született, a skorpió jegyében (19.) Nem felejt, de mérgét legtöbbször saját magába ereszti. Kisgyerekkorában fogott a “húrok pengetésihez”, leginkább talán azért, hogy kiírja magából a családi tragédiák szülte nyomasztó élményeket. Ettől az alapállástól sokat nem távolodott az elmúlt negyedszázad során. Kamaszként találkozott mesterével, Kárpáti Kamillal, akinek műhelyében, a Stádiumban indult irodalmi pályája. Kereskedelmi Szakközépiskolában érettségizett (Vásárhelyi Pál), de nem sok kalmárszellem szorult belé (sajnos). Az egyetem (ELTE, magyar szak) elvégzése közben és után volt kerületi újságíró, napközis tanár, és egyvégtében poéta. Huszonöt évesen került második mesteréhez, Oláh Jánoshoz, a Magyar Napló szerkesztőségébe, ahol sokat pallérozódott, és szorgalmas munkával bedolgozta magát az irodalmi életbe. Költővé a Stádiumban, felnőtté a Magyar Naplóban vált. Tíz évig volt itt szerkesztő, majd elvitték elnöknek a Magyar Írószövetségbe, ahol iparkodott reformokat bevezetni. Soha nem kereste a megtisztelő kihívásokat, mindig azok találtak rá, amelyekhez igyekezett felnőni és méltóvá válni. Az utóbbi években a Tokaji Írótábort is irányítja. Mindeközben számos irodalmi, kulturális szervezetnek volt és lesz valamilyen képviselője, kurátora, rendezvényszervezője (soha nem ússza meg). Valamiért mindig úgy alakult az élete középiskolás kora óta, hogy többet dolgozott kisebb-nagyobb közösségekért, mint saját magáért. De nem bánja, ha csak a meg nem írt könyvekért… Tavaly volt 40 éves, meghúzta a mérleget. További mérlegeken töri a fejét. Idén, több verseskönyv és egy tanulmánykötet után első regénye látott napvilágot. Az elismerések sem kerülték el, bár soha nem lobbizott értük, mint mostanság nála sokan. Első kötetére Gérecz Attila-díjat kapott (1995), majd 2007-ben József Attila-díjjal tüntették ki. A legbüszkébb gimnazista lányára, aki négyéves kora óta dzsesszbalettet táncol. Többször vált el ugyanattól az asszonytól, mint Mikszáth Kálmán és Ferdinandy György együttvéve. 1939 óta anyai ágon ő lesz az első, aki elhagyja a fővárost (Csepelt), és vidékre költözik gyüttmentnek. További részletek: www.szentmartonijanos.hu
Illusztráció: Szentmártoni János (Vincze Judit fényképfelvétele)