szeptember 16th, 2016 |
0Czilczer Olga: Szellemmé gomolyul
A konyhában a teáskanna bárány-
felhőit eregeti
még csak hajnali három
támolygok
a nap felezővonalán
törve ketté az altatót
nyelem el
szellemmé a gőzfelhő gomolyul
mi szél hozott akinek
ezer éve heverőágya a tenger
fölém magasodik a párában fürdő
csempe tükrére hajlik
onnan az én arcommal
néz vissza az én hangommal
vesz rá ravaszul
álmomba feküdjem vissza még