Tamási Orosz János: Gyerünk, gyerök a szénát!
Kiáltás Oláh Jánosért
kilencedünket ma is kurtítottad
és hetedünk hová lett – porrá rég
te csak veszed veszed egyre veszed
vissza azt a port újra gyúrni embert s
küldöd – mert hátha – elküldöd közénk
ám hol a híja a héja a csöndnek
bent ott a lélegzet egyre szorosabb
burkát kutatva burokban halunk mert
el kell bukjon ki túl magasra lát
vissza kell születni gyűrött-öreg földnek
s fölé gyökerek hálója szőtte csillagkép
rajzol kozmoszt érző galaktikát s talányt
kilencedünket ma is kurtítottad
hetedhét határunk elveszett rég de nagy
aszály után aratsz ily hevesen – mondd:
marad így ebből a maradéknak kenyér?
Illusztráció: Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele (2012)
Ezek is érdekelhetik!
IRODALMI CSOKOR 2021 KARÁCSONYÁRA (1.) →
Németh Erzsébet: Eliziádok →
Búzás Huba: Élek még, de félek →
