május 16th, 2016 |
0Virágh László: A pillanat (Öt vers)
Csillag
1.
Csillag csillog-
villog mint fog
óriás száj
kék űrében
2.
Csillag voltam,
izzó szívemben
gázok, széttört atómok
őrülete kavargott
robbanásra készen,
s egy távoli bolygón
szerelmespárok nézték
nyugodt fényemet.
3.
Csillag: üzenet a múlttól a mának,
Csillag: emléke önnönmagának,
Csillag: a lét kinyújtott karja,
Mégis,
Elég egy falevél is,
Hogy eltakarja.
A pillanat
folyton vonuló
felhők alatt
a pillanat
kitárt szárnyakkal
lebegő madár
egyhelyben marad
Téli Balaton
áttetsző zöld tisztaságban
rideg keménység
szilánkjai hevernek
távoli szörnyek
morgása
üvöltése hallik
rianás keskeny sávja
emelkedik-süllyed
rögtön megérzi súlyod
ha tovább
siklasz odább
elérve már
a hullám
nyílt verése vár
bizonytalan világa
vigyázz beszív magába
s a hold dermesztő arca
holnapra befagyasztja
lelked egy buborékba
Életem
Életem
Kemény koporsó,
Melybe bezárva várom
Feltámadásom:
A halált.
Dionűszoszhoz
Ó szent Dionűszosz,
feledés fejedelme,
nagy a te hatalmad!
A valóság, e gonosz álom
félve rohan teelőled.
Vedd tenyeredre szívemet
s fürdesd a mámor
mézízű borában!
Illusztráció: Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele (2014)