Suhai Pál: A mi kedves Antonio Pizzuratónkról (Levélfa, 3.)
Gyurikám! Estébe hajlón (!) még egyszer elolvastam külön bejáratú leveledet. S látám, hogy jó. Pizzuratódat azonban nehezen tudnám feledni. És nem is akarom. Nekem túl hazárd. A mai globál világban, kultúrák keresztútján különösen. Ha nem a kultúra vezérel bennünket a teremtésében is, akkor semmi. Semmiből mi lesz, mondd meg nekem napútas barátom! Semmi. Csordapisszek. A magam részéről, köszönöm, jól vagyok, egyikből sem kérek. Gondolom, Te sem. Kultúra – fogalmaim szerint hagyomány (és nem is csak a matyóhímzéseké), amelyen minden nemzedéknek még dolgoznia kell. Mindegyiknek a magáén. Ami pedig a kultúrák párbeszédét illeti – ez csak párbeszéd lehet. Nagyfokú óvatossággal, mert nincs közös nyelvük. Az egyik kutya, a másik eb, akarom mondani: macska. Farkcsóválásra nem mindig farkcsóválás a felelet. S olykor a szembenézés se veszélytelen. Könnyen háborúskodássá fajulhat. Különösen, ha az egyik erősebb vagy fehér. Könnyen az univerzális letéteményesének képzelheti magát. Akár a befogadás, az egyéni szabadságjogok, a demokrácia vagy mi tudom én minek a bajnokaként. Mindezen gondolatok jegyében Antoniód jelmondatát így fogalmaznám meg (át): „Ha teremtjük kultúránkat, kultúránk is megteremt bennünket. S ekkor már elmondhatjuk: vagyunk.” De hadd mondjak még valamit. Mást. Írod, hogy én zenésíttettem meg a Napút jelmondatát (így, két t-vel!). Igaz. De én írtam a verset is rá, amelynek legalább a szövegét az illő búcsúzás jegyében még ide biggyesztem. Mindigderűs üdvözleteim mellé s mindig mint mindig: P.
Kis Napút-induló
Hat, hat, hat, no de hat, hat, hat,
no de ötöt üt, ötöt üt, hat, hat, hat.
Füst Milán
Bal-bal-bal, no de bal-bal-bal,
no de bal után, bal után jobb jobbal.
Bal-jobb jobb, no de sok bal-jobb,
no de ugye már, ugye már sokkal jobb.
Ballal lépj, no de most jobbal,
bal-jobb-bal, no de most jobb-bal,
ballal jobb, no de bal-jobbal,
no de soha már, soha már csak jobbal.
Jobb-bal-jobb, no de most bal-jobb,
no de bal után, bal után jobbal jobb.
Sok bal-jobb ugye sokkal jobb,
no de egyedül, egyedül együtt jobb.
2016. február 13.
Ezek is érdekelhetik!
Suhai Pál: Aki jobb önmagánál (Levélfa, 40.) →
Hangosírás (Levélfa, 39.) →
Meg lehet-e javítani a magyar könyvterjesztést? (Levélfa, 38.) →
